Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

telenü! járt Budán és Bécsben,

8'

1 annak azonban végleges lezárulása 1854-ben, már nélküle történt meg. NEMESSÉGÉT IGAZOLÓ ELJÁRÁS Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlése 1841. április 19-én foglalkozott Fejér György egri kanonok folyamodványával, aki kétségbe vonta Csiky Sándor és Pap Pál nemességét igazoló okmányok hitelességét.

8

5 Csiky Sándor édesapja számára 1805. február 5-én állította ki Csík-Gyergyó és Kászon székelyszék gírás gyűlése azt a nemesi bizonyságlevelet, melyet még ugyanabban az évben kihirdetett a hevesi megyegyűlés.

8

0 Fejér György feljelentésének kétségtelenül politikai oka volt: Csikynek a kettős uraság ellen viselt úrbéri felszabadulási perben játszott tevékenysége. Személyes bosszú is hozzájárult mindehhez, mert Pap Pál nemességének 1841-es hevesi kihirdetését követően inzultálták Fejért. Pap Pál pedig szoros barátságban állott Csiky Sándorral, mindketten a megyei reformellenzék hangadói közé tartoztak. A feljelentésre a megye utasította mindkettőjüket az eredeti okmányok beszerzésére. Csiky Sándor elutazott Erdélybe, és Csíksomlyóról 1841. október 6-i keltezéssel új nemesi bizonyságlevelet hozott, melyet magyarul állítottak ki számára, belefoglalva hét fia nevét is.

8

7 Ezután Heves megye 1843. április 23-án törvényesen kihirdette a Csiky nemességét igazoló okmányt.

8

8 1845. február 4-én azonban váratlanul a Helytartótanácstól leirat érkezett Egerbe, mely felszólította a megye közgyűlését: Csiky Sándortól „a törvénytelenül szerzett nemesi bizonyítványát" vegyék vissza, és „nemessége bebizonyítása végett a rendes per útján igazítsák el az ügyet".

8

9 A megyei közgyűlés megtagadta a leirat végrehajtását, mint „alkotmányos létén sérelmes csorbát ejtett utasítást",'

M Űjabb helytartótanácsi sürgetésre is azt válaszolta 1845. szeptember 3-án a megye bizottmánya, hogy a kormányszervek tevékenységében önkényeskedést lát, mert senkit nem lehet szerzett jogától bírósági eljárás nélkül megfosztani, és a „fennforgó kérdés magán jogi lenni megszűnvén, egyenesen közjogainak tekintendő".'

1

1 Erre 1845. október 23-án határozott hangú választ kapott a megye: „.. . oda utasíttatik, hogy a nyert királyi parancsolatnak minden további vonakodás nélkül hódolni szoros kötelességnek ismerje el. Egyébiránt a felterjesztett felírásban használt kifejezések nemcsak a mérséklés határán túl hágnak, hanem a hódoló tisztelettől is vétkes eltérést mutatnak .. ,'"

J

2 25