Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Csiky Sándor a reformokban
selci typographiában készült, Kállay nevével és a koronával díszeskedö fehér színű zászlók alatt" vonultak Egerbe, ahol részben a "iszterciták Hatvan III. negyedbeli majorjában, részben más egyházi épületekben kaptak szállást. Az ellenzék sorait gyarapító Tisza vidéki választók Puky Miklós, Récsky András, Schneé Pál, Borbály Tamás és Sághy László vezetésével nemzetiszínű zászlókkal vonultak be október 21-e késő délutánján a városba, de már a Líceum épülete mellett összeverekedtek az ellentáborral. Este folytatódott az összecsapás a ciszterciták majorjában, ahol életét vesztette egy ember. A hírre, az Oroszlán vendégfogadóban tartózkodó két ellenzéki vezér, gróf Keglevich Miklós és báró Orczy László párthíveivel szabályosan megostromolta az ellenfél főhadiszállást, az Ö-Kávéház nevű vendégfogadót, ahol szintén egy haláleset történt. 5 3 Ilyen feszült légkörben, október 22-én, a választás napján mindkét tábor már kora hajnalban megszállotta a megyeháza nagytermét. Pyrker érsek-főispán látva az ellenzék túlsúlyát, hivatkozva az este történtekre, nem jelent meg a választás levezetésére, hanem utasította az elnöklő alispánt a választás elhalasztására. Az ellenzék azonban hangos felkiáltás útján jelöltjét, Ragályi Tamást kikiáltotta követté. 5 4 A mandátum hitelesítését másnapra voltak kénytelenek halasztani, mert Kállay István alispán rosszullétre hivatkozva eltávozott. Október 23-án —, minthogy Pyrker érsek-főispán érvénytelennek tekintette a választást és nem jelent meg — Farkas Pál főszolgabíró hitelesítette a választási jegyzőkönyvet. A tervezett alispánválasztást pedig — a körülményekre való tekintettel — elhalasztották. Október 24-én Pyrker főispán hirtelen megjelent az ülésteremben és bejelentette, a választás eredményének megsemmisítésére a felsőbb kormányszervekhez fordul. 1833. október 27-én már meg is érkezett a királyi leirat a megyéhez, mely közölte, báró Eötvös Ignácot Sáros megye főispánját utasították a választási ügy kivizsgálására. A nádor november 1-i újabb levele — megelőzve a királyi biztos tényleges vizsgálatának jelentéseit — azonban már sejtetni engedte, hogy az egri választást érvénytelennek fogják tekinteni, hiszen így szólt: „Ragályi Tamás úrnak a két legutóbbi két országgyűlés alatt munkálkodott jeles tulajdonságait úgy ismerve, hogy ha arról értesítik, hogy a rendek csak valamely része által törvénytelenül választott, nem kételkedik, hogy önként le fog mondani tisztségéről.. , 5 5 Ennek ellenére Ragályi Tamás az országgyűlésen mégis bemutatta Heves és Külső-Szolnok megye követi megbízólevelét, és 2 17
