Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

Jogi tanulmányai végeztével édesapja, barátjához az egri származású Neumayer Ferenchez, az arad-modenai kamarai uradalom ügyészéhez, Pécskára küldte. Két évet töltött itt írnokként. 1824 elején az egri születésű Vitkovics Mihály — édesapja jó ismerőse — neves pesti ügyvédi irodája jurátusa lett,

n:

1 hiszen az ügyvédi vizsga egyik lehetséges feltétele volt a jurátuskodás. Innen származott személyes ismeretsége Deák Ferenccel, mivel rövid ideig együtt jurátuskodtak. A Vitkovics-ház jó politikai előiskolát jelentett a vidéki fiatalember számára, hiszen Pest szellemi életének egyik központja volt, az írók és tudósok gyülekezőhelye, ahol gyakorta szóba került a politika is. Hazánkban különösen erős volt az ellenzéki tiltakozás az 1820-as évek elején, amikor Bécs az olasz tartományokban fellobbanó forradalmi láng eltiprására jelentős összeget kitevő pénzt, újoncot és hadiadót követelt. A nemesség joggal félt attól, hogy ha Bécs megzsarolja a jobbágyokat, azok még nehezebben tudnak eleget tenni a földesúri szolgáltatásoknak. A nemesek túlnyomó többsége ugyan hamarosan megalkudott, amikor az uralkodó öszszehívta az országgyűlést, mégis ezeknek az éveknek a politikai tapasztalatai, a beköszöntő gazdasági dekonjunktúra érlelték meg az ellenzék legjobbjaiban annak felismerését, hogy új utakra kell vezetni a nemzetet. Ezek az ellenzéki mozgalmak még kizárólag közjogi síkon mozogtak ugyan, mert a birtokos nemesség és a nemesi értelmiség egyelőre fő feladatának a rendi alkotmány körülbástyázását tartotta, de ez a rendi jellegű ellenállás előkészítője lett a reformkor küzdelmeinek. Ennek kibontakozását tovább lendítették a jobbágyság fel-fellángoló mozgalmai —, melyek közül a legfenyegetőbb az 183 l-es felvidéki parasztfelkelés volt —, melyek a nemesi reformellenzék legjobbjait újabb tettekre, a feudális viszonyok megreformálására sarkallták. Amikor az uralkodó 1825-ben összehívta az országgyűlést, Csiky Sándor is átköltözött Pozsonyba, s nap mint nap ott tolongott az országgyűlési ifjak között, az ülésterem karzatán. Az egri főkőptalan ugyanis édesapja közbenjárására, törvénygyakorlatra küldte ki diétái követe mellé. A követek mellé írnoki minőségben kirendelt, vagy a pozsonyi királyi táblán joggyakorlatot végző jurátusok, a királyi tábla hiteles jegyzői, a pozsonyi tanintézetek ifjúsága, ők alkották az új eszmékre oly fogékony országgyűlési ifjúság táborát. A fiatalság, az adott gazdasági és társadalmi körülményektől befolyásoltan, de életkori sajátosságként is, mindenkor különös érzékenységgel reagál kora társadalmi problémáira, Csiky Sándor is lassan válaszút elé került. Igaz, hogy ezen országgyűlésen a nemesség a polgárosodás döntő kérdéseiben, a 13