Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
elváltak tőlem . .. igen is vállalták, hogy kényszer eszközükhöz (forradalomhoz) nem folyamodnak". „Azt elismerem — írta Kossuth —, hogy a különféle politikai pártirányzatok között a 48-as párt a legliberálisabb, s legkevésbé rossz, de az Önök programja a lehetetlenség programja." 38 0 1873. december 27-én, Madarász József fordult Kossuthhoz tanácsért a pártalakítás ügyében. Ismét felvetette a saját párt létrehozásának tervét is, s megkérdezte: „helyes-e kifejezést adni a képviselőházban jelölt álláspontunknak, ha igen csekély számmal lew nénk"?'' M Leveléből az is kitűnik, hogy a párt megerősítését nem a tömegbázis kiszélesítésétől, a népi erők bekapcsolódásától várta, hanem ködös megfogalmazásban, „külesemények nélkül" Kossuth hazatérésétől „az újabb országgyűlésre kiírt választások előtt", vagyis a politikum szubjektív szféráját vizsgálta csupán. Madarász Kossuthtól eltérő politikát kísérelt követni, mint testvérének írta: „Sanctio pragmaticát a magyar közjog nem ismer. A perszonáluniót eszközül én is elfogadom." Kossuth 1874. január 7-i válaszlevelében határozottan leszögezte, csak olyan pártalakulást helyesel és támogat, melynek álláspontja Madarász szavaival élve az, hogy „Magyarország minden idegen beavatkozástól menten intézze minden ügyeit." „Elismerem, hogy ily álláspontot foglaló pártról nem mondhatnám azt, hogy oly távol van tőlem, mint akár Deák ... — írta a volt kormányzó —, ily alapon tán lehetséges lenne egy nagyobb számú pártot tömöríteni, mint aminő a 48-as párt, mely sehogy sem bír szaporodni." A függetlenség biztosítékának Kossuth „a polgári közigazgatáson kívül. . . a hadügy, pénzügy, nemzetközi viszonyok, s közgazdászatot" említi e levélben. A Csávolszky-féle töredék és a Negyvennyolcas Párt egyesülésének útjában pusztán formális akadály áll, „a pártnév meg a programcím" — írta Kossuth. :,!) 1 Madarász e határozott fellépésre fejezte be „különállási politikáját", s felhagyva a frakciózással, a továbbiakban nem gördített akadályokat az egyesülés útjába. Kossuth fellépésére aktivizálódott a Simonyi—Helfy—Csiky csoport, s a Negyvennyolcas Párt 1873. december 22-i értekezletén közülük Helfy Ignác olyan értelmű indítványt terjesztett elő, hogy egyesüljenek a Csávolszky-féle csoporttal, Függetlenségi Párt néven. Az indítvány többséget kapott, mire Irányi lemondott pártelnöki megbízatásáról és kilépéssel fenyegetőzött. Madarász megjegyzi könyvében a véleménymegoszlásra utalva: „lehetetlen volt nem észrevenni, hogy Irányi miatt többen hajlandók a függetlenségi nevet elejteni, és a perszonál uniót megtartani". 30 2 Csiky Sándor határozottan az egyesülés mellett volt, s a kétnapos vita után a határozat visszavonásában nem játszott szerepet. .137
