Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

A kiegyezés ellenfele

Eger az 1870-es évekre — hasonlóan Sopronhoz, Esztergomhoz, Kőszeghez — a gazdasági stagnálás képét mutatta. Lakosságának száma csökkent, míg 1850-ben 20 128 fő volt, 1869-ben 19 150 lakos élt a városban. Ezzel a számmal a magyarországi városok között a 20. helyre csúszott vissza, s 1890-ben 22 427 lakossal is csak a 19. helyet foglalta el. 5'' 7 A stagnálás fő oka a monokulturális gazdálkodás, azaz, hogy a bor már nem számított vezető árucikknek a külső és belső piacon. Mindehhez hozzájárult az 1888-tól pusztító filoxérajárvány, mely a 4145 holdnyi szőlő jelentékeny részét elpusztította, pl. az Eged hegyoldal majdnem teljesen kipusztult. 5'' 8 A filoxéra hatása Eger ese­tében összehasonlíthatatlanul jelentősebb volt, mint a gabonaválságé. A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYJAVASLAT „AGYONBESZÉLESE" Az uralkodó 1871 őszén gróf Andrássy Gyulát a monarchia kül­ügyminiszterévé nevezte ki, utóda a magyar miniszterelnöki székben Lónyay Menyhért lett. Az új kormány legfontosabb feladatai közé tartozott a választók számának csökkentése a választójogosultság új­rafogalmazásával, és a kormányzási stabilitás növelése érdekében az országgyűlési ciklusok háromról öt évre emelése. 5'' 9 A választó­törvényjavaslatot 1871. november 9-én terjesztették a képviselőház elé. Az ellenzék különös tekintettel a közelgő választásokra, igen éles ellenállást fejtett ki. 55 0 A Balközép zöme az érvényben levő válasz­tójog mellett foglalt állást, míg a Negyvennyolcas Párt a jogkiter­jesztés haladó reformjáért küzdött. A Negyvennyolcas Párt 1872. ja­nuár 21-én kiadott programja — Kossuth biztatására — követelte a főrendiház eltörlését, illetve képviseleti alapra helyezését, és „az 1848-diki törvény módosításával az általános szavazatjog behozata­lát, párosulva a titkos szavazással és a vesztegetések, s a választá­soknál előforduló egyéb visszaélések ellen szabandó szigorú bünte­tésekkel. Nemkülönben a kormány szolgálatában levő, vagy azzal szerződési vagy számadási viszonyban álló egyéneknek a törvény­hozó testületből kizárásával, valamint a választókerületeknek . .. igazságos beosztásával kiegészítve". A párt programja nyíltan leszö­gezte: „a közös, s közösen érdeklő ügyekre vonatkozó 1867-iki tör­vényeknek ... alkotmányos úton való eltörlésére" törekednek. Prog­resszív álláspontot tartalmazott a közoktatással kapcsolatos prog­ramrész, amely kinyilvánította: „a művelődésnek, minél szélesebb körben, s a szegény sor sxlák között is elterjesztése végett, a közokta­tást ingyenesen kívánjuk kijelenteni, annak költségei a közpénztár­ból fedezendők ,'. 55 1 A pártot belső ellentétek is mardosták, egyrészt .128

Next

/
Thumbnails
Contents