Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

A kiegyezés ellenfele

felhatalmazta a kormánytól függő főispánokat, hogy az önkormányzati szerveket ellenőrizzék és a választott tisztviselőket felfüggeszszék. Súlyos jogi akadályokat állított annak útjába, hogy az önkormányzati szervek megtagadják a felelős kormány által kibocsátott rendeletek végrehajtását. A megyei nemesség némi megnyugtatására néhány helyi jelentőségű hatalmi eszközt ezért az egyes törvényhatóságoknál hagyott; így a helyi érvényű szabályrendeletek alkotásának lehetőségét, a pandúrság szervezésének és felhasználásának jogát, és a túlkapásokra tág teret adó kihágási büntetőbíráskodást.

53

7 A parlamenti ellenzék legjobbjai éles kirohanásokat intéztek a törvényjavaslat ellen, a Negyvennyolcas Párt nevében Csiky Sándor parlamenti tevékenységének leghosszabb felszólalását tette. 1870. július 9-én elmondott hozzászólásában az új megyeszervezetet „az osztrák államélet kifejlesztésének" nevezte.

5® Hangsúlyozta, hogy az 1848-as törvények szellemében a népképviselet alapján kell a törvényhatóságok szervezését megejteni. Rámutatott Heves megye példája alapján, hogy a főispáni jogkör megegyezik a teljhatalmú királyi biztos, vagy Kreishauptmann hatalmával, vagyis „lefelé teljhatalom, felfelé pedig kész eszköze a hatalomnak"/'

3

9 A másik ellenzéki párt, a Balközép is támadta a kormányt, s hosszú szónoklatokban a nemzeti hagyományok újabb megsértéséről beszélt. Valójában azoknak a pozícióknak elvesztését féltette, amelyeket a zömben hívei közé tartozó középbirtokosság oly előnyösen használt fel pártpolitikai célokra.

5'

1

0 A törvényjavaslat parlamenti vitája alatt juttatta el Heves megye bizottmánya feliratát az országgyűléshez, amelyben a Negyvennyolcas Párt elveinek megfelelően kidolgozott állásfoglalását közölte.

5'

1' Követelte az írni és olvasni tudáshoz kötött általános választójogot, a főispáni intézmény eltörlését, a helyi törvényhatóságok által kifogásolt kormányrendeletek végrehajtásának megtagadását és az országgyűlés elé való terjesztésének jogát, a felsőház eltörlését, vagy népképviseleti alapra helyezését, a községeknek a belügyekben való teljes autonómiáját és az ingyenes népoktatást.

5'

12 De hiába vívott Madarász József szavaival élve az ellenzék „minden nevezetesebb szakaszánál leonidási harcot... a bódulásig kész kormánypárttal", 203:145 arányban megszavazták az 1870. 42. tc-et.

5

/'

3 A kiegyezés értékelésénél figyelmet érdemel a törvényhatóságok működésének reakciós, haladásellenes szabályozása. Kétségtelen, hogy Kossuth 1851-es kütahyai alkotmánytervezete volt a legdemokratikusabb elképzelés, mely nemcsak az 1848-as törvények teljes visszaállítását és annak 1849. évi kiegészítését tűzte ki célul, hanem túllépett azon. A tervezet a népszuverenitás elvét polgári demokratikus keretek között, következetesen kívánta érvényesíteni. Az általá1?6