Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
dő érvekkel bizonygatták „a községi iskola hátrányait a keresztény művelődésre", 52 2 A város testülete erre követelte a líceum épületében levő főelemi padjait, mondván, hogy azt saját költségén csináltatta, viszont Bartakovics érsek a külvárosi iskolák berendezéseit kérte. A per sokáig elhúzódott, elsőfokú bírói ítéletre 1870. szeptember 12-én került sor. A bíróság a felperes várost 81 Ft 21 kr-ral elmarasztalta, Eötvös 1869. október 11-i rendelkezésének szellemében a külvárosi iskolák közösekké nyilvánítását jóváhagyta, a két belvárosi felekezeti iskolát viszont meghagyta a katolikus egyház kezében. 52 3 A per azonban fellebbezés folytán tovább gyűrűzött. A pesti királyi ítélőtábla 1871. július 11-én már úgy határozott, hogy „az 1869. évi október 11-én 17 446. szám alatt kibocsátott... vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletet. . . meg kell változtatni, és a használatot a római katolikus hitfelekezetnek megítélni azért, mert ez felel meg az alapítók akaratának .. . 52 /' A jogerejű végső ítélet azután 1871. augusztus 14-én született meg. 55 Hatályon kívül helyezte Eger képviselőtestületi határozatát, mely elrendelte a felekezeti iskolák közösekké nyilvánítását. Azzal az indokkal utasította el a város keresetét, hogy „oly helyiségek birtokába kéri magát sommás úton visszahelyeztetni, mely helyiségeket felperes saját beismerése szerint karhatalommal foglalt el az alperestől: ezen tény már magában megfosztja jelen keresetet egyik fő kellékétől, mert lehetetlenné teszi azt, hogy felperes a kérdéses helyiségeknek általa lett békés birtoklását igazolhassa .. , 52 6 Egerben tehát nemcsak a radikális közjogi határozatok megsemmisítésére került sor, hanem a 48-as párt helyi erőinek az oktatásügy demokratizálására tett radikális lépésére is. 1869. október 25-én, tehát ugyanaznap, amikor Csiky Sándor interpellációját benyújtotta az egri iskolaügyben, hangzott el a hevesi királyi biztosság ügyében Németh Albert képviselő május 20-i interpellációjára 52 7 adott miniszteri válasz is. A válasz szövegét Tóth Vilmos miniszteri tanácsos ( a későbbi belügyminiszter) készítette el Wenckheim belügyminiszter számára, a minisztertanács október 20-i állásfoglalása alapján. 52 8 A tanácsost arra utasították, beszédében utaljon a királyi biztosság rövid időn belüli megszüntetésére, de az egyes adminisztratív részletkérdésekre ne térjen ki 52 9 A beszédet végül is a képviselőházban Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter olvasta fel, mert Wenckheim Béla betegséget jelentett (hamarosan megvált a miniszteri tárcától is). Az interpellációra adott miniszteri válasz így általános érveket tartalmazott, a megye jogállásának olyan részletes taglalására, mint 1867-ben az előző hevesi királyi biztos működése kapcsán történt, most nem került sor. 53 0 „1848 előtt tagadhatatlanul a megyék legnagyobb hatáskörrel bírtak, mint most, mert .124
