Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Eger a XIX. század elején

csös, lóhere, természetes kaszálló, vagy kapás növények művelésére használtatik nem volna, ezen szőlő aljak, mintegy 2500 holdra rúgván, az egri határban kerti gazdászatilag majdnem 7000 kat. hold, műveltetUc. . ." Az egrieknek a környező községekben is voltak szőlőingatlanaik, 993 kat, hold terjedelemben, így az „egriek által művelt, vagyis egri név alatt összpontosuló szőlőterület" 5197. kat. holdat tett ki.'>

0 Eger társadalmi összetétele eléggé vegyes képet mutatott. A többnyire idegen (görög—rác) patrícius réteg hatalma elsősorban a kereskedelmen nyugodott. Pénzügyletekkel is foglalkoztak, mint ahogyan Esterházy Károly püspöknek 1783-ban kelt folyamodványukban írták: „. . . sok ízben a városnak szorultságában in patriculári három-négy száz forintokkal segítségére vagyunk".

2

1 11