Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

A kiegyezés ellenfele

ban.'"' Ezért 1868. február 23-án, a minisztertanács ülésén együtt került napirendre a sajtóvétségek és a demokrata körök irányában tanúsítandó kormányzati fellépés módját meghatározni készült tervezet/"

8 A demokrata körök irányában való eljárásra a kormány alapelvként leszögezte: amíg a társulatok alapszabályai hatóságilag nincsenek jóváhagyva, addig működésüket nem kezdhetik meg. „Ha viszont az alapszabályokból az tűnnék ki, hogy azoknak célja a fennálló törvények ignorálása mellett és a fennálló alkotmány ellen társadalmi úton izgatni" — mondja ki a nyilatkozat —, akkor az alapszabály elfogadását meg kell tagadni. A gyűléseket hivatalos küldöttek által ellenőrizni kellett a hatóságoknak, de ha a kormány „ezen kiküldöttek alapján tudomást fog szerezni arról, hogy izgató beszédek tartattak, az illetők notae per alapján fognak a királyi tábla elébe idéztetni" — rendelkezett a minisztertanács. A kormány 1868. március elején döntött a demokrata körök betiltása mellett, „midőn a szélsőbali izgatások már kétségbe kezdték vonni a tulajdon szentségét— írja emlékiratában Toldy István. A betiltást kimondó minisztertanácsi határozatot Wenckheim belügyminiszter bemutatta Deák Ferencnek is, a kormány „apellatorium forum"-ának. Deák kezdetben jogi aggályok miatt helytelenítette ezt. Wenckheim és Horvát minisztereknek mondotta: „Hát honnan vettétek a törvényt, amely feljogosít benneteket a demokrata körök betiltására"?

i8

0 Ezzel utalt arra, hogy lehetetlen konkrét törvénycikkre hivatkozni a végzés megokolásakor. Később mégis a kormány segítségére sietett, és a betiltást kimondó rendelet jó részét maga fogalmazta. Ebben a kiegyezés talajáról azt hangsúlyozta, hogy nincs kibékíthetetlen ellentét az 1867-es törvények, az 1848-as jogszabályok, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség elvei között. Ezen elvek továbbfejlesztésére a „létező alkotmányos alapon" megvan a mód és lehetőség/'

8

1 Deák tehát az erőteljes mozgalmat a 67-es törvények alkotmányosságának, 1848 és 1867 elvrokonságának bizonyításával akarta megszüntetni, ezzel akart a rendeletnek polgári liberális színezetet adni/'

8

2 Április 27-én fegyveres karhatalommal feloszlatták a pesti Demokrata Kört, s mivel Deák a vidéki köröket is „forradalomszerű kicsapongásokra vezető izgatásokkal" vádolta, hamarosan azokat is betiltották. A képviselőházban április 27-én Csiky Sándor interpellálta meg a kormányt a demokrata körök betiltása kapcsán/

8

3 amelyre május 4-én válaszolt a belügyminiszter. A kormány eljárásának megokolásakor Wenckheim Béla miniszter „írott pozitív törvény hiányában", valamiféle „törvényes erejű szokásra" hivatkozott/'

8'' A Balközép is a kormány kezére játszott, mert állandóan támadta a Szélsőbalt, elsősorban a parasztsággal kialakított kapcsola8* 115