Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
a kormánypárt esetleges megszervezésének esélyeiről is, de kénytelen volt megállapítani: „A tisztikar legnagyobb részének e megyében foglalt pártállása tagadhatatlanul a kormánynak nem kedvez, és egy esetben nem kérnék gyökeres orvoslásokat javaslatba hozni, ha ti. e megyében feltalálhatnám egy könnyen szervezhető Deák-pártnak elemeit, melyekből — a jelesebbek szolgálataimnak felajánlása mellett — egy díszes tisztikar megalakíthatnék, de sajnosan kell megjegyeznem, hogy ehhez eddig távol kilátás sem nyílik, és a megye rendezése vagy legalább törvényes tisztújítás és új képviselőválasztások nélkül egy Deák-pártnak szervezése alig mutatkozik lehetségesnek".^ Rajner biztos november 1-én küldött jelentésében már arra kérte a kormányt, hogy állítsák vissza a megye önkormányzatát. Egyúttal részletesen beszámolt vizsgálódása eredményeiről. Megírta, hogy Eger képviselőtestülete ,,. . . a megye törvényhatósága alól magát felszabadítani törekszik és habár nem törvényesen, de tettleg olyan helyzetbe tette magát, hogy a megye sok tekintetben már csak névleges felsőbbsége tekintélyének megóvása végett minden súrlódást kikerülni igyekszik". Elengedhetetlennek tartja, hogy a megyék és községek helyzetét törvényhozás útján újólag részletesen szabályozzák, mert a jelen helyzetben nem lát biztosítékot hasonló esetek elő nem fordulására. Nyíltan megírta, „addig nem merek kezességet vállalni, hogy az önkormányzati jogaiba visszahelyezett megyei bizottmány egyrészt Eger városa engedményessége, másrészt az önkormányzati jognak a felelős kormány irányában tarthatatlan, az 1848 előtti állapotokból merített magyarázata által,, közigazgatási tekintetben az újabb kor minden követelésének megfelelni fog .. .", míg a törvényhozás útján nem szabályozzák a kérdést/' 5 3 Kossuth Lajos a távoli Turinban állandó figyelemmel kísérte a hevesi fejleményeket. A királyi biztos kinevezésének hírére október 24-i keltezéssel levelet intézett Tavasy Antalhoz, /i 5'' Eger polgármesteréhez. Jól látta, hogy Eger ügye túlment a helyi kereteken, országos kihatású esemény, állásfoglalása tagadhatatlanul befolyással bír az ország közvéleményére. Levelében őszinte aggodalmának adott hangot a „hatalom" eljárása felett, törvénytelennek nyilvánítva a kormány döntését. „Legkevésbé ismerek törvényt, mely egy szabad város törvényes felforgatására — az e jogot tiszteletben tartani határozó megyének kezeitől — a közigazgatásnak és a törvények végrehajtásának kivételére, s ezzel az alkotmány egyik védbástyájának úgyszólván ostromállapotba tételére, a minisztériumot felhatalmazná" — írta Kossuth. A kormány eljárásában a megyerendszer elleni támadást látott, a megyék politikai súlyának megőrzésében hathatós elleneszközt a kormány elleni küzdelemben, ezért lépett fel annak no
