Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
szeptember 17-én kelt levelében felhívta Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmányát Eger „megfontolatlan" bizalmi nyilatkozatának megsemmisítésére. A belügyminiszteri leirat lépésének okaként azt említi: „Kossuth Lajos ... a váci választókhoz intézett nyilatkozványában az uralkodóház fennállását az ország függetlenségével öszszeférhetetlennek állítván, támadja a nemzet egyik legfontosabb alaptörvényét, a Pragmatica Sanctiót. . . . Eger a politikai vitatkozások terére lépve, áthágta törvényes hatáskörének korlátait ... és (Kossuth — S. S.) politikai elveit, s irányát helyeslő tüntetéssel fogadta"/''' 5 A megye október 1-én felirat formájában válaszolt a belügyminiszternek. Ebben megtagadta a rendelet végrehajtását. Hivatkozott az 1848. XXIV. tc-re, mely „a rendezett első bíróságú községeknek, a törvény további rendeletéig addigi állapotban csak a közigazgatási állását hagyja meg", valamint az 1790/1. 56. tc-re, amely bíróság mellőzésével, közigazgatási úton bírói ítélethozatalt nem tesz lehetővé. A megye bizottmánya úgy látta, hogy Eger nyilatkozata „minden agitációtól távol álló", annak egyedüli politikai célja „a personalis unió visszaszerzése . .., mire minden alkotmányos és törvényes eszközökkel törekedni, a megye közönsége kötelességének tartja". 44 6 Az október 1-i felirat létrejöttéről Szapáry főispáni helytartó külön jelentésben számolt be a belügyminiszternek. Megírja, hogy amikor látta, a többség a felterjesztés mellett van, nem bocsátotta a kérdést szavazás alá, nehogy az ellentábor számaránya feltűnjön. Hozzáfűzte, „ismerve a megye hangulatát mindig azon meggyőződésben voltam, oly határozatot, hogy az Eger városa által hozott végzés megsemmisítésére a megye segédkezet nyújtson bajos lesz keresztül vinni, mert megyénk hangulatánál fogva az is elég küzdelembe kerül, hogy a megye maga ne hozzon ilyesmi határozatot". Elismerte, hogy a közgyűlésen éles kifakadások történtek a kormány ellen, de „Kossuth neve tagadhatatlan hatással bír a kedélyekre, melyet ellensúlyozni a mi megyénkben még nem lehet" — fejezte be tudósítását/ 1' 1 7 A minisztertanács gróf Andrássy Gyula miniszterelnök vezetésével október 4-án tárgyalta meg a megye visszautasító feliratát. Megállapítása szerint a megye a rendeletet „oly okoknál fogva, melyek se a törvényekben nem gyökereznek, se a kormányfelelősség elvével össze nem egyeztethető" tagadta meg, ezért a kormány elhatározta, hogy rendeletének érvényt újabb királyi biztos kinevezése útján kíván szerezni/ 1' 1 8 Táviratilag azonnal felszólította Rajner Pál barsi főispánt, akit erre a feladatra szemeltek ki, hogy nyomban jelentkezzék a minisztériumban. Rajner esetleges akadályoztatása esetére Lipthay Béla Baranya megye főispánjával számoltak. .108
