Új úton… Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből - Tanulmányok Heves megye történetéből 4. (Eger, 1980)
I. Bevezető
XII. 26 Eger lakossága május 8-án minden külön felhívás nélkül, tömegesen kereste fel a főszékesegyházat. Maga az érsek tarotta a hálaadó istentiszteletet.... 2 7 A hálaadó istentiszteletet rögtönzött népgyűlés követte az orosz katonai parancsnokság (a Tárkányi Béla-féle kanónoki lak) előtt. Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselő beszéde s az orosz katonai parancsnokság válasza után felszólalt az érsek, a főispán, a helyi Kisgazdapárt és az ifjúsági tömegszervezetek titkára is. Ezen alkalommal mutatkozott be a nyilvánosság előtt a Kommunista Párt új megyei főtitkára: Súlyán György. A nehéz napok elmúltak; megkezdődött az alkotó munka. Jegyzetek 1. Anyagfeltáró munkánk során átnéztük az Új Magyar Központi Levéltár megfelelő fondjait is, de korszakunkra vonatkozó közölhető iratokat nem találtunk. Nemleges eredménnyel járt a Szakszervezeti Központi Levéltárban végzett kutatásunk is, bár ott találtunk olyan Heves megyére vonatkozó iratokat, amelyeket fel tudtunk volna használni, ezek azonban már az általunk záró határnak választott időpont után keletkeztek. Végezetül áttanulmányoztuk az MSZMP Párttörténeti Intézete Archívumában a rendelkezésünkre bocsátott iratokat, melyekből jó néhány feltétlen beépíthető lett volna a kötetbe, s így a megye pártviszonyaira értékes forrásokkal gazdagodhatott volna ismeretünk. Az archívumból viszont csak összesen 4 iratról kaptunk xeroxmásolatot a kért 18 db helyett, mivel a többi akkor kutatási korlátozás alá esett. A kézhez kapott 4 xeroxmásolatot viszont nem közöltük, mert csak a többi irat megvilágításában mondtak volna lényegeset a korról az olvasónak. Egyébként a három intézmény munkatársainak segítségét ezúttal köszönjük meg. 2. A Heves megyei Levéltárban a Letétek között 2313. szám alatt őrzött kéziratos munka közlését még az is indokolja, hogy szerzője átélte az eseményeket, sőt mint a felszabadult Heves megye első főlevéltárosa ellenőrizhetően felhasználta a korszak akkor hozzáférhető alapvető forrásait. Arról nem is beszélve, hogy viszonylag rövid idővel — 5 évvel — az események után írta tneg dolgozatát, tehát még frissek voltak emlékei. Ha pedig 35 évvel az események után egyéb dokumentumok alapján úgy látjuk, hogy egyes adatait korrigálni kell, azt jegyzetben tesszük meg. Ugyanitt adjuk meg a kihagyott részek rövid tartalmát is. A kézirat közvetlen nyomdába adása előtt jutott kezünkbe a dr. Szecskó Károly szerkesztésében 1979. decemberében megjelent: Kolacskovszy Lajos válogatott munkásmozgalom-történeti írásai c. kiadvány, amely szintén közli Kolacskovszky ezen írását. Ennek ellenére a közléstől nem tekintettünk el, ugyanis a dokumentumkötet terjesztési csatornái különbözőek mint a fent említett műé, s így az olvasó egy 41
