Új úton… Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből - Tanulmányok Heves megye történetéből 4. (Eger, 1980)

I. Bevezető

anyag segítségével válogattuk össze, ami nagyban megkönnyítette munkánkat. Mivel a korszakunk irataiból a ,,Sorsfordulódban már mintegy 70 dokumentum került közlésre a megyére vonatkozóan, megpróbáltuk a jelen kötetet úgy összeállítani, hogy az ismételt közlést elkerüljük. Ezen szándékunk 14 irat kivételével sikerült is. Ezek viszont megítélésünk szerint olyan fontos forrásai a megye felszabadulás utáni időszakának, hogy — tekintettel a „Sorsforduló" kis példányszámára és ebből adódóan nehezen hozzáférhető voltára, továbbá mivel a jelen kötetet nemcsak a szűkebb olvasóközönségnek, hanem a megye helytörténete iránt érdeklődőknek is szántuk — az újraközlést megengedhetőnek találtuk. Ezenkívül a már publikált iratok közül még egyet, a 32. számút vettük be a kötetbe. Ez az irat az Üj Magyar Központi Levéltár által kiadott, Források a magyar népi demokrácia történetéhez című sorozat 1. köteteként, Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből. (1945—1949) címmel a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg 1975-ben. Igyekeztünk a kimondottan közigazgatási jellegű iratokat kibővíteni más forrásokkal, így a Magyar Országos Levéltárnak, az egri Dobó István és a gyöngyösi Mátra Múzeumnak irat- és fotóanyagával, továbbá a megye különböző közgyűjteményeiben található korabeli sajtótermékekkel, valamint a korszak talán egyik leggyorsabb tájékoztatási eszközével, a plakátokkal.

1 Reméljük, a felsorolt forráshelyeken található dokumentumok beépítésével a kötet életközeiibbé, színesebbé vált, mintha csak a Heves megyei Levéltár iratanyagát használtuk volna fel. Éppen a kötet életszerűbbé tétele, valamint a tárgyalt korszak megyei eseménytörténetében való jobb tájékozódás érdekében vállalkoztunk arra is, hogy a bevezető végén közöljük Kolacskovszkv Lajos 1949-ben írt: „Heves vármegye felszabadítása a Vörös Hadsereg által 1944 őszén" c. kéziratos munkáját kevés kihagyással.

2 Némi magyarázatot igényelnek a dokumentumokban gyakran előforduló robot, kényszermunka, megszálló katonaság, megszállás, oroszok, orosz katonaság kifejezések. A roboton és kényszermunkán minden esetben közmunkát kell érteni, amelyre feltétlenül szükség volt az újjáépítéshez. Az orosz, orosz katona, orosz katonaság, megszállók szóhasználaton pedig szovjet, illetve szovjet katonaságot kell érteni. A kötetben ezeket azért nem javítottuk, mert egyrészt ragaszkodtunk a szöveghű közléshez, másrészt pedig ezen szavak ilyetén használata magában is kortörténeti értékű. Egyébként ezeket a kifejezéseket általában nem pejoratív értelemben használták — hiszen az MKP helyi szervei is néha-néha alkalmazták ezen terminus technicust. Ha a szövegösszefüggések18