Új úton… Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből - Tanulmányok Heves megye történetéből 4. (Eger, 1980)

II. Dokumentumok 1944. november 14-től 1945. május 7-ig

Mégis az áramszolgáltatás ügyében fel kell világosítani a város lakosságát, hogy Eger előreláthatólag március közepe előtt áramot nem kaphat. Ugyanis az Eger és Barcika közötti távvezeték 93 km hosszú, amelynek nagy része megrongálódott, illetve elpusztult, és ilyen hosszú vezetéket még kellő létszámú szakmunkás is csak hónapok alatt tud helyreállítani. Űgy a távvezeték, mint a város területén levő vezetékek újjáépítése nagy erővel folyik. A városban 13 transzformátorház van, amelyek berendezéseit ismeretlen nevű tettesek ismételten megrongálták, azonban ezek helyreállítása már megtörtént.

1 Az áramszolgáltatással szorosan összefügg a vízvezeték működése is. A németek által eszközölt robbantások következtében a vízvezeték főcsövei több helyen erősen megrongálódtak, különösen az Álmagyar utcán és a fürdő melletti pataki hídnál. Az Álmagyar utcai főcső elpusztult részét már pótoltuk, és ezen a csövön át a belváros és [a] külváros jelentékeny területe vizet kap. A Szmrecsánvi utcai hídnál átvezető főcsövet egyelőre lezárták, mert ott egyéb munkák a patak szintjének emelkedése következtében most nem folytathatók. Természetesen a város magasabban fekvő részei a vezetékből csak akkor kaphatnak vizet, ha az áramszolgáltatás megindul, mert a szivattyúk hajtásához villanyerő szükséges. A romok eltakarítása és a megrongálódott tetőzetek kijavítása ügyében is intézkedtünk. Az Eger pataknak békeidőben — néhány árvízen kívül — a város életére úgyszólván semmi jelentősége nem volt. Most azonban nagyon megnehezíti a forgalmat az, hogy a németek a város területén a patakon átvezető összes hidakat felrobbantották. Legsürgősebb feladat a piactéri híd elkészítése. Itt olyan hidat létesítünk, amely gyalogforgalomra alaklmas, és a vízben pillére nem lesz, mert a téli és tavaszi időben gyakran megáradó patak a pilléren nyugvó könnyű fahidat elsodorná. A többi hídnyílásoknál is építünk átmeneti jellegű hidakat, amelyek gyalogforgalomra alkalmas hidak lesznek. Ezek a hidak akként készülnek, hogy később mellettük nagy teherbírású, kocsiforgalomra alkalmas hidak felépíthetők legyenek. Nagy fontosságú ügy a fürdők helyrehozatala is. Az Erzsébet fürdő tetőzetének és falainak kijavítása után az üvegezési munkákat, valamint a gépi berendezések helyreállítását kell eszközölnünk. A városi fürdő gőzszolgáltatása a hadműveletek következtében csak rövid ideig szünetelt, úgy hogy az üzem e tekintetben már egy hónap óta működik. 121