Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A szénbányászat 1956-ig

csúszdás, egyszárnyú frontfejtések helyett bevezetik a korszerűbb gumiszalag szállítást, és láncos vonszolókkal felszerelt iker (kétszárnyú) frontfejtést.

26

2 Az ikerfrontos telepítésnél a frontszárnyak 50—70 m szélesek voltak, a főte jól omlasztható, bár kimondott om_ lasztásról azért nem lehet beszélni, mivel a főte plasztikusan behajolt, viszont a biztosításra használt fát visszanyerni nem lehetett. Ez igen megnövelte a bányafa felhasználását. A háborús körülmények között az alsó, III. telep művelése lelassult, hiányzott az anyagi fedezet a művelések újraindításához. Itt is fabiztosítást alkalmaztak, de a telepre jellemző talpduzzadás akadályozta a rendszeres elővájást és fejtést. A korszerű Moll- és TH-biztosítás nélkül az alsó telep nem volt gazdaságosan művelhető.

26

3 Ez volt az oka, hogy csak 1954. április 5-én indították meg a frontfejtést.

26

4 1951. március 23-án egy átfogó terv készült „Az Egercsehi Szénbányák Vállalat fejlesztési terve" címen. A terv öt új akna létesítését és 5000 t/nap széntermelés elérését tűzte ki célul. A szén elszállítását a telepített aknáiktól kötélpályán tervezték az egercsehi kötélpálya központig, amely mellé új osztályozót kívántak építeni. A termelt nagy mennyiségű szén elszállításához Szarvaskő—Egercsehi között normál nyomtávú 7,9 km hosszú vasút megépítését is tervbe vették. A terv az első aknát a Szeptember 2. akna közelébe helyezte, ennek oka a Szeptember 2. lejtős akna zsúfolt telepítése, bonyolult kiszállítása volt, ugyanakkor meg kellett oldani az alsó telep műveléséből származó szén kiszállítását, és a személyszállítást is ide tervezték. Tartalmazta a terv a szállítás felújítását villamos vontatással, a biztosítás korszerűsítését, a csillepark felújítását, a vágatok felújítását, átfalazását.

26

5 A terv anyagi fedezet híján nem valósulhatott meg, így a bánya fejlesztésére 1956-ig várni kellett. Itt jegyezzük meg, hogy az 1956—1966 között végrehajtott rekonstrukció alkalmával az 1951ben készült terv nem egy javaslatát megvalósították. Kivéve az 5 aknát, amiből kettő készült el, a Csehi I. akna és i\ 100-as akna. Az elmaradt felfejlesztés növelte a széntermelés nehézségeit, rontotta az üzemi munkakörülményeket. 1951—56 között az üzem vezetősége a nagyobb fejlesztésre használható anyagi erő híján — főleg a gépesítés területén néhány kezdeményezéssel kísérletezett. A fejtés gépesítésében 1951-től folytak kísérletek a JOY—SULLIVAN—CLE 5 típusú angol réselőgépekkel,

26

6 de a fabiztosítás, valamint a gépek hibái miatt nem hoztak elfogadható eredményeket.

26

7 1 955-ben 2 darab ,,SZIKOLY"-féle réselőgépet használnak,

26

8 de ezenkívül még CRAELIUS-féle fúróberendezések is működtek.

26

9 Az Ózdi Szénbányászati Tröszt 1956. decemberében SZBM—3—U típusú szovjet 60