Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A szénbányászat 1956-ig

1926 őszén befejezték a bányászkodást. 1926—1936 között újra szünetelt a szarvaskői bányászat. 1937-ben az Érseki Bánya és Ipartelepek Rt. az előző kutatások alapján Szarvaskőtől DNy-ra 1,5 kmre levő Keselyű-völgyben és Üj Szent János táróban megindították a bányászatot. Táróműveléssel a III. telepet tárták fel, és azt siklóval 100 m szélességben lefejtették. A terület előkészítése és lefejtése 1938—1947 között történt. Az Egercsehi Szénbánya Vállalat 1946-ban úgy határozott, hogy a termelést beszünteti és ezért még az év őszén megindult a visszafejtés. 1947. júniusában befejeződött a Keselyű-völgyi táró visszarablása és ezzel a bányászkodás.

25

7 A szarvaskői széntermelés alakulása Év 1921. 1922. 1923. 1924. 1925. 1926. összesen: 1938—1947. Tonna 246 2 790 15 347 1-6 310 10 000 4 200 48 893 79 200 A bányát azért zárták be, mert a Keselyű-táróból körülményesen, köves úton szállították a szenet, ezenkívül a bánya villamos energia nélkül működött. A szarvaskői bányában termelt szenet az érsekség nagyrészt a mészégetőiben használta fel.

25

8 A SZÉNBÁNYÁSZAT 1956-IG Az I. sz. lejtős aknát 1948 szeptemberében helyezték üzembe. Felavatására az első magyar bányásznapon került sor — 1951. szeptember 2-án. Az új lejtős akna ekkor kapta a nevét — Szeptember 2. — az első bányásznapról.

25

9 A lejtős akna 579,93 m volt, lejtése 19° 18' 21".

26

0 Feladata az volt, hogy a Beniczky I. és II. aknáknál a szén- és meddőszállítást könnyítse. Ez azonban csak részben oldotta meg a helyi gondokat. Az I. és II. keresztvágat föld alatti személyzetét sikerült ugyan csökkenteni, de a törtvonalú szállítás minden hátránya megmaradt.

20

1 A telep művelése a felszabadulás után csapásirányban haladó dőlésmenti frontokkal történt. A frontfejtéseket a 0,8—1,0 m vastag II. felső telepben telepítették. 1950-ben, az addig alkalmazott rázó59