Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Függelék - Főbb események kronológiai jegyzéke

ség. Feladata: az alapfolyósón és aknán történő szállítás közötti összeköttetés biztosítása, 2. külszíni aknarakodó esetén az akna- és a külszíni szállítás összekapcsolására szolgáló épület, térség. Rázócsúzda = acélteknőkből összerakott egyenes vonalú, folyamatos szállító berendezés. A szállítás alapelve az, hogy a csúzdán levő anyag a gyors visszafelé mozdításkor, tehetetlenségénél fogva a szállítás irányában tovább csúszik. Használata 0—25° dőlésben lehetséges. Hátránya az, hogy már kis emelkedés (3°) felett szállítási teljesítménye rohamosan csökken. Ezért is szorult ki a használatból. Sikló = a szinteket egymással összekötő, alulról felfelé kihajtott, a bányatermék lefelé szállítására használt lejtős bányavágat. Szénkibúvás, kibúvás = a széntelepnek a felszínt pusztító erők (víz, szél, homok stb.) által feltárt, felszínre került része. Szállító vitla, vitla = (csörlő) olyan egy vagy két kötéldobos szállító vagy emelőgép, mely a kötélre függesztett teher szintes, lejtős és függőleges szállítására alkalmas. Táró = közvetlenül a külszínre nyíló, közel szintes bányatérség. Terrágium (bányabér, szénjárulék) = a földtulajdon tartozékát képező kőszénkitermelés jogáért — a szénjogért — a bányavállalatoktól a földtulajdonosoknak, a közöttük létrejött szerződés szerint járó pénzbeli vagy egyéb szolgáltatás. A terrágium az évi termelés értékének néhány %-át tette ki, és ugyanakkor önköltségi áron fedezték a birtokos szükségletét. A szénjogot az államosítás megszüntette. Úszóhomok-betörés, folyóshomok-betörés = úszóhomok (finom szemcsézettségű, vízdús homok) hirtelen beáramlása a közelében hajtott, vagy úszó homokréteget harántoló bányatérségbe. Vakakna = olyan függőleges bányatérség — akna —, amelynek nincs közvetlen kijárata a külszínre. Legtöbbször aknák továbbmélyítésekor, vagy meredek dőlésű telepeken a segédszintek kiszolgálására és a fő szállítóakna tehermentesítésére használják. Szelvénymérete kisebb, de berendezéseinek elhelyezkedése megegyezik az aknáéval. Vető = a kőzetrétegek függőleges irányú elmozdulásával kapcsolatos rétegtörés, amelynek síkja mentén a rétegek elmozdultak. Vető elvetési magassága = a teleprészek eltávolodásának mértéke, a telep síkjára merőlegesen mérve. Vetőmenti elvetési magasság = a vető által megszakított és elvetett két teleprész között, a vető lapja mentén mért legrövidebb távolság. Vízhozzáfolyás — a bányába vagy bányatérségbe az időegység alatt beáramló fakasztott vizek mennyisége. Víztelenítés, vízlecsapolás = a víztároló és vízvezető kőzetrétegek vizének tervszerű elvezetése, és a kőzet teljes vagy részbeni leszárítása. A főbb események kronológiai jegyzéke 1767. Egerbaktán kőszenet fedeztek fel. 1784. Hog Pongrác egri nyergesmester szenet talált a Bükkben. 1796. március A Bükk első szénbányáját Egerbakta és Bátor határában megnyitotta az egri püspöki uradalom. 1842. A bátori szénbányát Morandi Pál egri polgár bérbevette. Az itteni szénelőfordulást először említi a hazai bányászati irodalom. 1860. Jelentősebb szénkutatások kezdődtek Egerbakta—Bátor—SzarvasKŐ határában. Megnyitják a szarvaskői bányát. 96