Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Jegyzetek

157. EBI. — Termelési statisztikák, 1907-től. 158. Nagy, 1969. 117—118. 159. Az Egercsehi bányaigazgatóság távirata a Bp-i bányakapitánysághoz. 1919. március 11. DIV. fotómásolat a Párttörténeti Intézet archívumából. Gergely idézett művében 1919. március 7-én az egercsehi bányamunkások szabotázsát említi. (91. lap). Előtte 1919. március 5-én a bányaigazgató a sztrájk várható kitöréséről — közelebbről meg nem nevezett napon — tudósít, amely az igazgató 1919. március 10-i távirata szerint 10-én, a délutáni műszak előtt bekövetkezett. 160. Lehoczky, 1975. 122—125. 161. Uo. 125. 162. Az egri sajtóelőadó jelentése 1919. ápr. 2. DIV. fotómásolat a Párttörténeti Intézet Archívumából. Az egercsehi szénbánya is a Szociális Termelési Népbizottsághoz tartozott, ui. a Haditermény Rt. a Közellátási Népbiztosság egyik ügyintéző csoportja. Réti, 1970. 127. — A Tanácsköztársaság első napjaiban adódtak félreértések, egymást keresztező intézkedések, éppen az új rendelkezések ismeretlen volta miatt. 163. Réti, 1973. 199. 164. Péró Nándor közlése nyomán. 165. A Tanácsköztársaság védelmi harcaival, az északi front eseményeivel az alábbi művek foglalkoznak: Liptay Ervin: A magyar Vörös Hadsereg harca. 1919. Bp. 1960. — Ránki György (főszerk.) Magyarország története. VIII. kötet. 166. Békássy, 214. 167. Kolacskovszky, 45—46. — A Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében szolgáltak, mint vöröskatonák: Gajdos Kálmán, Ladovszky József (Egercsehi), Dorkó S. Antal, Dorkó S. Kálmán (Bekölce), Molnár István (Bélapátfalva), Vince B. András, Vince B. László (Fedémes), Kovács (Matyó) Károly (Mikófalva). — DIV. LUK. TA. 168. Békássy, 214. 169. EBI. — Termelési adatok, 1907-től. 170. Az új részvénytársaság alaptőkéje 1923. decemberében 200 000 db 200 korona értékű, befizetett részvény, 40 millió korona volt. (A részvényekből 12 500 db régi, 187 500 db új részvény.) — HmL. XI—l/b/12. 171. DIV. LUK. TA. 2—77. — Az egercsehi hagyomány szerint az akna helyének kijelöléséről sokat vitatkoztak a szakemberek, végül is Beniczky György földbirtokos úgy döntötte el a vitát, hogy feldobta a kalapját és ahol az a földre esett, ott jelölték ki az akna helyét. 172. Schréter, 30. 173. EBI. — Az aknaszállítógép műszaki leírása. 1926. augusztus 12. 174. EBI. — Termelési statisztikák, 1907-től. 175. Magyar, 1976/a. 371. 176. DIV. LUK. TA. 2—77. 177. Magyar, 1976/a. 371. 178. EBI. — Termelési sztatisztikák, 1907-től. 179. DIV. LUK. TA. 2—77. 180. Bubics György oki. bányamérnök 1943. okt. 1—1946. febr. 12. között üzemvezető, majd bányavezetőként dolgozott. — DIV. LUK. TA. 4— 77. Lauday László oki. bányamérnök, — aki 1942. jún. 1.—1943. okt. 1. között Eger csehiben üzemvezető főmérnök volt — „Visszaemlékezések az Egercsehiben történtekre", (DIV LUK. TA. 6—77 — c.) Balassagyarmat, 1976. okt. 17-én — hasonló körülményekről tesz említést. Értékes adatait ezúton köszönöm. — Ez az összeállítás az 1976. 86