Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Jegyzetek

gócén szerkezeti csapdákból földgázt és kőolajat bányásznak. A medence szénbányáiban elvétve észlelt gázszivárgás oka az oligocén kőzetek közelsége, a benne levő felhalmozódásokkal. 89. Uo. 378. 90. 1951-től 1954-ig a II-es telepi termelés aránya 69,2% és 96,8% között változik, ennek megfelelően az átlag kalória 3896 és 4119 között ingadozik. 1955-től 1964-ig a II-es és III-as telep fejtési aránya szinte évenként változik. Az átlag kalória 3741 és 4112 között ingadozik. 1965—1973 között a II. telep aránya 20—30% között változik. Az átlag kalória 3689—3940 kcal/kg határok között mozog. DIV. LUK. TA. 2—77. 91. Uo. 92. Magyar, 1976/a. 378. 93. Schréter, 30. 94. Adatok igazolják, hogy Wessely Károly a Bélapátfalvi Cementgyár létesítésében is komolyan érdekelt. Ez pedig újabb állandó fogyasztót jelent a létesítendő bányának, és egy koncepciózus nagyvállalkozót sejtet. 95. HmL XI—l/b/12. 96. Az Egercsehi Kőszénbánya Rt. 2,5 millió korona alaptőkével indult. Részvényesei: a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt., Engel Ármin igazgató, Kálmán Manó aligazgató, lovag Wessely Károly, Beniczky György egercsehi földbirtokos és néhány belga pénzember: Nernix Edmond és Monceau Lipót brüsszeli ügyvédek, Deulin Nestor mérnök, Albert Gilbert, Alexandre Patte, Jules Sablon ingatlantulajdonosok. HmL XI—l/b/12. 97. EBI. — Szerződésmásolat. 1906. szeptember 12. Wessely és Márkus nem készpénzbeli betéttel járultak hozzá a Egercsehi Kőszénbánya Rt. alaptőkéjéhez, hanem azzal, hogy átruházták a társaságra a haszonbérleti szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket, valamint a kibérelt és megkutatott területet, a kutatási eredményekkel, a MÁV-val kötött 26 000 vagonos szénszerződést jogokkal és kötelezettségekkel, valamint a bérelt területen levő fúrókészleteket, műszaki adatokat. E betét ellenértékeként 1250 egyenként 200 korona névértékű, összesen 250 000 korona névértékű részvényt, és 130 000 korona készpénzt kaptak. HmL. XI—l/b/12. 98. EBI. — Szerződésmásolat. 1908. március 21. 99. A 90-es évek elején alakul meg az ország egyik legjelentősebb barnaszén-előfordulásán, Tatabányán a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. francia—osztrák tőkével. A másik legnagyobb szénbányavállalat a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., szintén külföldi — osztrák, német — ill. magyar tőke közös érdekeltségében áll. — Berend T.—Ránki, 56 —57. 100. Az Egercsehi Kőszénbánya megszületésénél a századforduló magyar kapitalizmusát jellemző kísérő jelenségekre találunk példát. Wessely Károly építési nagyvállalkozó a Beniczky Györgytől megvásárolt szénjoggal a korban szokásos módon „gründolt" (vállalatot alapított). A szénkiaknázási jog megvásárlására befektette pénzét, s ennek többszörösét kapja vissza, amikor az Egercsehi Kőszénbánya Rt. — átveszi tőle a terrágium, ill. szénszállítási szerződést, kutatási dokumentációt és fuvareszközöket. 101. Schréter, 29—30. Dr. Schréter Zoltán az egercsehi bánya kezdetére vonatkozó adatokat a húszas évek második felében Nejedió Ferenc akkori igazgató szóbeli közléséből vette át. Így a tőle származó téves 83