Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

ELŐSZÓ A szénbányászat és a munkásmozgalom kölcsönhatású fejlődése történetének kutatása, elemzése számos feladatot ró a bányászokra, történészekre. E feladatok mind teljesebb megoldása nemes szolgálat a további fejlődés érdekélben és tiszteletadás a munkásmozgalom harcának ismert és még ismeretlen bányász képiviselői előtt. Ilyen célok eléréséhez igyekeztünk hozzájárulni a példaszerű együttműködés eredményeként megjelent tanulmánnyal. A borsodi szénbányászat történetéről átfogó tanulmány készül, melynek eddig bárom kötete jelent meg. Ebben Egercsehivel csak a szénmedencén belüli súlya arányában foglalkozhat a szerző. Ezért, és a bánya, valamint a Heves megyei barnaszénbányászat nevezetes évfordulói alkalmából kezdeményezte az Üzemvezetés a történeti és tárgyi emlékek gyűjtését, emlékkiállításon történő bemutatását, illetve feldolgozását és megjelentetését e tanulmány keretében. Örömmel fogadtuk a kezdeményezést, és kötelességünknek éreztük a nemes szándék támogatását. Egyetemes bányász- és munkásmozgalmi érdek, hogy a történeti emlékeket a feledéstől megmentsük, és közkinccsé tegyük. A történeti tanulmányok sorába jól illeszkedő mű született, melynek tárgya a Bükk-hegység első szénbányájához kapcsolódó, jelenleg egyetlen Heves megyei mélyművelésű szénbánya teljes története. A bányászati és munkásmozgalmi történetkutatás újabb, határozott lépését jelenti ez a tanulmány, melynek megjelenéséért, a készséges együttműködésért a borsodi bányászok nevében köszönetet mondunk a Heves megyei Levéltárnak. Köszönet és elismerés illeti a mű szerzőjét, aki a bányászattal most kapcsolatba kerülő részéről szinte megfoghatatlanul magas fokú érdeklődést és a bányászhivatás iránti tiszteletet tanúsító, eredményes munkát végzett. 5