Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A bányászok életkörülményeinek változása a felszabadulás után

fúrásokat az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi üzeme végzi.

33

4 A BÁNYÁSZOK ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK VÁLTOZÁSA A FELSZABADULÁS UTÁN Az egercsehi bánya munkaerő-ellátásának jellemző vonása, hogy a helyben lakó bányászok mellett, nagyobb és döntő súlyú a környék falvaiból bejáró munkások aránya. Ez volt a helyzet 1945 előtt, és megmaradt a jelenkorig. A felszabadulás előtt a közelibb falvak lakói (Egerbocs, Bekölce) gyalog tették meg az utat a bányától otthonig, oda és vissza. 1949-től már gépjárművel szállítják a munkásokat.

33

5 A bánya gondoskodott a vidéki dolgozók szállításáról, számukra a melegedőhelyiségek téli fűtéséről.

33

6 1 9 60-ban már 23 községből hozták a dolgozókat a bérelt járatok, s a bánya 3,6 millió Ft összeget fizetett ki a munkásszállításokért.

33

7 1 97 0-ben már 27 helység bejáróit szállítják a szerződéses jártokon a műszakváltáshoz alkalmazkodva.

33

8 1945 előtt is legényszálláson helyezték el a vidéki munkásokat, a Csókos-völgyben levő barakképületben. Ezt az épületet a felszabadulás után is munkásszállásnak használták egy ideig. 1951-től a munkaerő pótlására toborzásokat szerveztek a megye mezőgazdasági vidékének még szabad munkaerejére.

33

9 72