Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A szarvaskői szénbánya 1958—1967.

A szarvaskői széntermelés alakulása. Év 1958. 1959. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. Termelés t/év 3 136 35 084 46 941 61 744 53 399 52 218 61 457 58 378 56 000 16 000 Napi átlag t/nap 10.3 115.0 152,4 201,8 175.1 167,7 197.4 189.5 182,4 52.4 összesen 444 457 A szarvaskői szénbányászatot mindvégig nehezítették a sajátos geológiai adottságok, köztük a feltűnően sok, változó elvetési magasságú vető. Fontos adatokat a teleprészekről csak sűrű előkészítő vágathálózat adhatott, ami többletköltséget okozott.

81

8 A bányászkodás során nemcsak vízhozzáfolyások, de vízbetörésszerű jelenségek is mutatkoztak. A lökésszerű vízszaporulatot a mellékkőzetekben meglevő vízgyűjtők okozták. Ezek jellemző tulajdonsága, hogy a maximumot 24—48 óra múlva érték el, és aztán fokozatosan csökkentek. Egy ilyen vízbetörés időtartama 5—16 nap között változott.

31

9 A szarvaskői bányában minden tonna szénért háromszor annyi vizet kellett kiszívatni, mint Egercsehiben. Szarvaskőnek 1400 liter/perc fakasztott vize volt, míg ugyanekkor Egercsehinek négyszer akkora területről 1300 liter/perc.

32

0 A szarvaskői Gyöngyvirág-táró I. ereszkéjében — 1963-ban — öngyulladás következtében tűz ütött ki.

32

1 A települési körülmények nagyban hozzájárultak a szarvaskői szén magas termelési költségéhez. Ezért főként gazdasági okok miatt a Nehézipari Minisztérium Bányászati Műszaki Főosztálya 1967. június 23-án elrendelte a szarvaskői bányaüzem bezárását. A termelést 1967. július 1-én beszüntették. A bánya bezárása után, mivel a Nehézipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium között kötött 1958. március 25-i szerződés szerint még további szénszállítási kötelezettsége volt a bányának, a szarvaskői szén helyett csehi szén elszállítására, Mónosbélben szénkiadót kellett létesíteni.

32

2 69