Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Adatok az egercsehi bányászok két világháború közötti élet-módjához
A táblázatból kitűnik, hogy a fizetések Egercsehiben az ország többi szénbányáihoz viszonyítva is alacsonyabbak, sőt, a kimutatás csak a bányász szakmunkások (vájárok) keresetviszonyait mutatja, amelyek mindenkor magasabbak voltak a segédvájár, csillés, napszámos fizetésénél. A bányászok helyzetét nem mérhetjük fel csupán a bérek számbavételével. E lényeges anyagi tényező mellett figyelembe kell venni a II. világháború előtti rendkívüli állapotokat is. 1939. nyarán a jelentősébb gyárakat és bányákat zömükben hadiüzemekké nyilvánították, és június 1-től hadiüzemi személyzeti titkárokat vezényeltek ki. 1939 szeptemberében már nyíltan katonai parancsnokság és bíráskodás alá vonták a munkásságot. Súlyosan érintette a munkásokat a militarizálással egyidejűleg bevezetett üzemi helyhezkötöttség is, ami a szabad munkavállalás jogának elvesztését jelentette; ezentúl munkahelyet kizárólag a katonai parancsnokság hozzájárulásával, csak különösen indokolt esetben változtathattak. 20 4 1940. tavaszán a helyi plébános vezetésével Eger csehiben is megalakult az EMSZO, az Egyházközségi Munkásszervezetek Szakosztálya. 20 5 Az EMSZO a keresztényszocializmus ideológiai talaján álló szervezet volt. Az 1930-as évek közepétől az egyház új szervezetekkel — „hivatásrendekkel" és „hivatásszervezetekkel" kísérletezett, azonban ez nem járt számottevő eredménnyel. 20 6 1940 első felében az EMSZO-ba tömörült munkások követelésére az Egercsehi Kőszénbánya néhány szociális intézkedésre szánta el magát, amelyeket július 1-i hatállyal életbe léptettek. Ezek alapján a napi faszükséglet beszállításáért pótdíjat, a vasárnapi műszakokért is 50%-os pótdíjat fizettek. Csökkentették a „szerszámkopás" címén történt levonások összegét, valamint a legényszálláson élők lakbérét. Az üzemben azonban még mindig megoldásra várt a csillések és csatlósok, az osztályozón dolgozók helyzete. A bánya megkezdte egy munkásfürdő és öltöző létesítését is. 20 7 Az 1940 októberi bányászsztrájk A sztrájk történelmi előzményei a következők: „1940 második felében a háborús konjunktúra visszaesik, ezt követő elbocsátások, munkakabér-megszigorítások nyomán a munkások, de főleg a bányamunkások erősödő elégedetlenségét a nyilasok saját céljaikra használják fel. Október elején az egész országra kiterjedő bányászsztrájkot robbantottak ki. A bányászok jobb élelmiszerellátást, magasabb béreket követeltek, és a durva bánásmód ellen tiltakoztak. A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek vezetői — a kormány nehéz helyzetére hivatkozva — ellenezték a sztrájkot. Ezt a nyilasok kihasználták, 47