Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Adatok az egercsehi bányászok két világháború közötti élet-módjához

gazdálkodásra átálló ipar szénfogyasztása 1937—1940 között 33%-kal nőtt. 1941-től az ország területi bővülése miatt tovább emelkedett a szénfogyasztás. A szén konjunktúrájával nagyobb arányú beruházások is kifizetődővé váltak. Emellett a régi bányák kapacitásának minél teljesebb kihasználására törekedtek. Az új bányanyitásokon kívül a bányászati technika fejlesztésére is nagyobb összegeket fordítottak. A háború alatt a korábbi évekhez képest meggyorsult a szállítás és a termelés gépesítése.'

9

8 A háborús konjunktúra tovább gyűrűző hatásaként a Salgó érdekeltségébe tartozó egercsehi bányában is komoly lépéseket tettek a termelés fokozására, amit részben a bánya korszerűsítésével értek el. Eredményeként 1942—43-ban Egercsehi termelése, minden korábbi évhez képest magasabbra ugrott. Bár a korszerűsítésre szánt idő rövid volt és a háborús események a termelést erősen visszavetették, megállapíthatjuk, hogy a bányakorszerűsítés nem járt teljes sikerrel. A háborús években elért eredményeken (új lejtős akna, frontfejtés, szállítás javítása) és az ott szerzett tapasztalatokon nyugszik a felszabadulás utáni termelés. De a háború alatti fokozott felső telepi művelések miatt a bányaüzem alsó telepi művelését mellőzték, és az viszont súlyosan éreztette hatását a felszabadulás utáni években. ADATOK AZ EGERCSEHI BÁNYÁSZOK KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI ÉLETMÓDJÁHOZ A proletárdiktatúra bukása után a munkáspártok közül legálisan a Magyarországi Szociáldemokrata Párt működhetett, de még ennek tevékenységét is erősen korlátozta az ellenforradalom. A kormányzat minden eszközzel gátolta az SZDP szervező-politikai tevékenységét a bányászok között. így fordulhatott elő, hogy a hatóság megakadályozta Egercsehiben a párt kiküldött szónokának felszólalását. Ezért a bányászok 1920. január 21-én sztrájkba léptek.

19

9 A levert Tanácsköztársaság után megszigorították a munkásfelvételt. Heves megye főispánja 1921. február 12-én rendeletet adott ki a munkások előéletének szigorú vizsgálatára.

20

0 Ez időben, 1922. február 18-án a Heves megyéhez tartozó nagybátonyi bánya igazgatója levélben érdeklődött az Egercsehi Kőszénbánya vezetőjénél, hogy miként végzik a bányászok felvétel előtti ellenőrzését. „ ... Én magam minden külső befolyástól mentesen intézkedtem a munkás, valamint a bányaüzem érdekében akként, hogy minden munkás a felvételkor a helyi csendőrségnél, mint a politikai hatóság egyik szervénél tartozik jelentkezni, hol politikai megbízhatóságát magán a felvételi jegyen igazolják. Addig, amíg ez meg nem történik, az 44