Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Forradalmi napok Egercsehiben, 1918—1919.

átadja." Közölte, hogy ö személy szerint felesküdött a Nemzeti Ta­nácsra, és „a reá ruházott hatalomnál fogva a népfelkelő munká­sokat Károly királynak tett hűségesküjük alól feloldja, egyszers­mind felszólítja, hogy a Nemzeti Tanács részére a hűségesküt tegyék le." Ezt a munkások viharos tüntetéssel vették tudomásul, letették a hűségesküt, s a Nemzeti Tanácsot, a köztársaságot és Károlyit él­tetve megindultak a bányaigazgatósági iroda felé. A forrósodó hangulatban az irodaépületnél megpillantották Illés pénztárnokot, akit a tömeg meg akart lincselni, mert a háborús évek nyomorúsá­gát neki tulajdonították. A bizalmi férfiak csendesíteni akarták a munkásságot, de szavuk hatástalan maradt. Hangoztatták, hogy „mindenkinek megbocsájtanak, elismerik a bánya régi vezetőségének irányítási jogát a jövőre is, de Illés pénztárnoknak pusztulni vagy la­kolnia kell." A munkások megbízottai szintén Mátyás igazgatóhoz mentek, követelték Illés eltávolítását, s azt, hogy a tisztviselői kar is tegye le az esküt a Nemzeti Tanácsra, majd kijelentették, hogy a bérkérdéssel nem foglalkoznak, de sürgős intézkedést kérnek a ru­házati és élelemellátás területén. Az igazgató mindent megígért. Ez­után a munkások zajos tüntetés, lövöldözés közepette végigvonultak a telepen. Délután Illés családjával Egerbe menekült. November 4. A reggeli munkakezdésnél hiányzott a munkások 60%-a. A bizalmi férfiak felkeresték a Lipót-aknán Kiss mérnököt és bejelentették, hogy a telepen is megalakítják a Nemzeti Tanácsot és „a bányaműveket pedig az egész berendezésükkel a budapesti Nemzeti Tanács részére lefoglalják." Hosszas vita után megegyez­tek, hogy a bánya tulajdonjogát nem bolygatják, csak a kitermelt szén lesz a Nemzeti Tanácsé. Délután az Ödön-aknai munkások el­határozták, hogy este a Beniczky-féle kastélyban található élelmi­szereket zár alá helyezik. Errő főleg az asszonyok ösztönözték a fér­jeiket. A jó kedvet fokozta, hogy a Beniczky-kastélyban több hordó bort is adtak a munkásoknak. Az események hatására a telepi tiszt­viselők jó része megrémült, félve a munkások bosszújától, az éjsza­kát az erdőben töltötte, s csak reggel jöttek vissza. November 5. Reggel 6 órakor a Lipót-aknán 16 munkás jelent­kezett, az Ödön-aknán egy sem. A munkások megbízottai elmentek a falvakba, hogy a Nemzeti Tanácsra tett eskü szerint munkába hív­ják a munkásokat. Ugyanezen nap délelőttjén Mátyás igazgató csa­ládostól Egerbe távozott, délután csatlakoztak hozzá Böbl raktárnok, Goldsmid élelemtárnok, Berkó élelemtári segéd, Gencsy századpa­rancsnok és Friedmann katonaírnok. November 6. Délelőtt 10 órakor gyűlést tartottak, ezen megje­lent a munkásság 80%a. A munkásbizalmiak mindenkit felszólítot­tak a munka folytatására. A gyűlésen a munkások kötelező ígéretet 37

Next

/
Thumbnails
Contents