Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.
utat többször keresztezte az Eger-patak. így a bányának feltétlen jó útra volt szüksége. Ezért a részvénytársaság 16 000 Korona hozzájárulással támogatta a Szarvaskő—Egercsehi—Pétervására közötti közút építését, amit a kereskedelmi miniszter 1914. február 12-én kelt rendeletében engedélyezett. 12 0 Egercsehinek a mónosbéli állomás révén volt vasúti összeköttetése. A közvetlen vasúti összeköttetés terve többször előbukkan, 1918-ban merül fel először Eger—Egercsehi közbülső érintésével a vasútépítés gondolata. A vasút a Kisterenyétől Ózdig tervezett vonalhoz kapcsolódóan az eger—putnoki vonal Szarvaskő állomásától indulva, Egercsehi-bányatelep érintésével Szentdomonkosig vezetett volna. E vasutat normál nyomtávúra és gőzüzeműre tervezték. 1918. februárjában az egri Agrártakarékpénztár Rt. a kereskedelmi minisztertől előmunkálati engedélyt is kapott. A vasútépítéshez az I. világháború befejezése után kívántak hozzákezdeni. E vasúttal Mátranovák és Egercsehi szenét akarták szállítani. 12 1 1920-ban újabb vasútépítési terv születik Eger—Szarvaskő— Egercsehi—Pétervására útvonalon, de már csupán keskeny vágányú iparvasútról van szó. 1920. október 30-án erre a vasútépítésre szerződést köt az Egercsehi Kőszénbánya Rt. (Mátyás Lajos igazgató) és Heves megye alispánja, Isaák Gyula. 12 2 Eg er csehiben 1943-ban hozzákezdenek egy új lejtős akna építéséhez. Ügy látják, hogy ennek elkészültével a megnövekedő termelés a kötélpályán már semmiképpen nem szállítható. Ezért, ha javaslatban is, de felmerül a Mikófalva—Bekölce—Egercsehi szárnyvonal megépítése, aminek előmunkálatait együtt végeznék a lejtős akna építésével. 12 3 A vasútépítés lehetőségét, hogy Egercsehi közvetlen összeköttetéssel rendelkezzék, nem csak a helyi tervezés vagy igény tartotta a felszínen. Több évtizede tervezték az Ózd—Kisterenye vasútvonal megépítését, melyet komoly gazdasági igények is sürgettek. Indokolta ezt az Ózd és Salgótarján közti termelési kapcsolat, az Ózd—Budapest közötti szállítás rövidítése (240 km-ről 160 km-re). így Ózd közelebb került volna Budapesthez 24 km-rel, mint Miskolc. De indokolta ezt még az Ózd és Kisterenye közötti terület általános gazdasági fejlesztése. 12 4 1951 tavaszán az egercsehi szénbányák fejlesztésére terv készült. A tervezett 5 új aknából kikerülő nagy tömegű szenet egy Szarvaskőből Egercsehiig, 7,9 km hosszú, normál nyomtávú kiágazó vasútvonalon kívánták elszállítani. Ez a terv sem valósult meg. 125 1956-ban az egercsehi rekonstrukció tervezési feladatainak készítésekor újból szó esik a vasútépítésről. A Bányászati Tervező Intézet több alternatívát is figyelembe vett a vasúttervezésben. Mindegyikben a vasútépítés várható költségeit szembeállították az elavult kötélpálya felújítási összegével. Bebizonyosodott, hogy a vasútépítés igen jelentős költsége nem állhat arányban a várható eredménnyel. 12 0 30
