Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.
Beniczky György birtokos 1906. szeptember 2-án beleegyezését adta a haszonbxérlet átruházására Wesselyéknek. A Egercsehi Kőszénbánya javára 1908. március 21-én kelt engedmény szerint megtörtént a hivatalos haszonbérleti átruházás. 9 8 A századfordulón a magyar állam adó- és tarifapolitikával is igyekezett előmozdítani a gazdasági élet, az ipar fejlődését. Ez az állami támogatás nem csupán az állam saját eszközeinek mozgósítását jelentette, hanem külföldi tőkének az ipar területére történő csalogatását is. A kibontakozó új konjunktúrahullám idején, a külföldi tőke behatolása ezekben az években Magyarország legnagyobb bányatársulatának kiépüléséhez vezet. 9 9 A nagy bányatársulatok mellett, az Egercsehi Kőszénbánya Rt. is külföldi tőke támogatásának köszönheti létrejöttét. Az állam — kereskedelem és tarifapolitikával egyaránt — támogatja a bányával közös vállalkozásban született eger—putnoki helyiérdekű vasutat is. így jött létre Heves megye legnagyobb iparvállalata a századfordulón, amely kb. 800 dolgozót foglalkoztat a bányánál. Ekkor született meg Heves megye mindmáig egyetlen mélyművelésű, egyben legnagyobb barnaszénbányája, amely Észak-Magyarország egyik legjobb minőségű szenét adja ma is. 10 0 A NAGYÜZEMI SZÉNBÁNYÁSZAT KEZDETE, 1907—1914 A nagyüzemi szénbányászat 1907-ben indult meg Egercsehiben. A Benrczkyektől bérbe vett területen 1906-ban 12 kutatófúrást végeztek, amelyekkel meghatározták a széntelepek fekvését. A kutatást Márkus Ágoston mérnök irányította. 10 1 A még az 1906-ban megkutatott szénterület nyugati peremén, a Disznós-tetőn, az eger—tarnaleleszi országút mellett kb. 100 méterre, 1907-ben lemélyítették előbb a Lipót-lejtős aknát, majd a Disznós-tetőről É-ra, a Hagymásvölgyben az Ödön lejtős aknát. 10 2 A két lejtős akna építésével párhuzamosan egy kisebb tárót is mélyítettek, az ún. Deák-tárót — az Ödön-akna közelében — attól 200—250 méterre. 10 3 A feltárások gyorsan haladtak. 10 4 1909. január 1-én a szállítóakna 217 m hosszú, 1908-ban az Ödön-akna közelében kihajtott Deák-táró csapáshossza 400 m. A Deák-táróban a széntelep 1,8—2,20 m vastagságú. A fejtési pillér 35 méteres volt a táróban. A tárót a disznászói légaknával, közle kihajtásával kötötték össze, a szállítás a lejtős akna szája előtt levő sodronypálya feladóállomására egy 500 m hosszú külszíni, 600 mm nyomtávú vágányon történt. 10 5 A Lipót lejtős aknát — 1910-ben — az eredetileg tervezett 310 m helyett 355 méterre hajtották ki. A munkát nehezítette az úszóhomok betörése, így a hátralevő részt betonfalazattal lehetett befe26
