Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A terület bányaföldtani viszonyai
harántvetődések kaptak szerepet a terület töréses-táblás szerkezetének kialakításában. 7 8 A szén települési viszonyai — főbb bányaveszélyek A széntelepes rétegsor alatt a riolittufán elvétve lagunás agyagos homok, homokos agyag települt, mint az alsó, a III-as széntelep közvetlen feküje. Ez a zöldesszürke, szürke agyag, a bányászatban ismert duzzadást, talpduzzadást okoz. 7 9 Ilyen esetet említ Schröter •munkájában az Ödön-akna I. szint alatti részénél, ahol a telep feküjében levő vörös agyagban következett be talpduzzadás, illetve az Ödön-akna északi keresztvágatánál, itt 50 m hosszban falazni kellett. 8 0 A duzzadás fellép olyan helyeken is, ahol a folyosó vetődésen hatol át; ezt a vetődés mentén leszivárgó víz okozza, úgy hogy e helyeken is „betonfalazás" szükséges. 8 1 Az Ödön lejtősakna mélyítése — 1913-ban — végig duzzadó agyagban haladt, tehát mindenütt falazni kellett a vágatot. 8 2 A III-as telepet helyenként a riolittufa felboltozódása vékonyítja el, művelésre nem érdemes vastagságúra. 83 A III. telep felett 25—30 méterre van a II. telep. A két telep között fölfelé haladva finomabb, majd durvább szemű vízdús homok van. A bányaüzemnek koimoly veszélyt jelenthetnek a folyóshomok- vagy úszóhomok-betörések. A széntelepet fedő homokrétegek ui. kisebbnagyobb mennyiségű vizet tartalmaznak. 8 4 Keleti és déli irányban Eigercsehi község és Egerbocs felé a, alsó telep összefut a felső II. teleppel. 8 5 Az igen finom szemcsézettségű homok vízdús állapotban 10—12 at. rétegnyomással veszélyezteti a bányászatot. E rétegből nem ritkán 40—65 liter/perc vízhozam is jelentkezett fúrásonként. 8<i E vízdús homok már több alkalommal okozott betörést a bánya korai története során is. 8 7 Egercsehiben a szén települése a főbb bányaveszélyektől — szénpor, gáz, tűz, víz — mentes. A széntelepekben elvétve találni metán-gázfelhalmozódást. 8 8 A szén minősége, fűtőértéke. Az egercsehi szén tüzeléstechnikai szempontból tapadó, égés közben térfogata csökken, összesül, olvad, a rostélyt eltömi, hosszú lánggal ég, sok illó alkatrészt tartalmaz. 8 9 Az átlagos fűtőértéke kb. 4000 kcal/kg, nedvességtartalma 22 százalék, az osztályozott szén hamutartalma 14—14,5 százalék. A telepék fűtőértéke eltérő. A Il-es telepé magasabb: 4200 kcal/kg. A termelt szén átlagos fűtőértékét nagyban befolyásolja a telepek művelési aránya is. 9 0 A szénminőség azonos telepen belül is változik, ezért nem lehet egyenes arányba állítani a telepek fejtési arányát és az átlagkalória változásait. 9 1 24
