Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Előkészületek a bányanyitáshoz
években kötelesek a bérlők 500 000, azaz ötszázezer métermázsa szenet termelni, mely után 20 000, azaz Húszezer korona haszonbér fizetendő a bérbeadóknak. Ezt a mennyiséget, mint minimális termelési mennyiséget állapították meg, mely után haszonbér okvetlenül fizetendő, arra az esetre, ha a bérlők ennél kevesebbet termelnének, kötelesek Beniczky Györgynek és nejének mint bérbeadónak 20 000, azaz Húszezer korona évi bért fizetni." A szerződés rendelkezik még arról, hogy kivételes esetben (háború, földrengés, bányalég, bányatűz), ha a termelés nem éri el az évben az 500 000 q-t, akkor a tényleg kiaknázott mennyiség után fizetendő a 4 fillér mázsánkénti bérösszeg. A szerződés 8. pontja — a bérbeadóktól — a bányaüzemhez, épületekhez, vasutakhoz, és egyéb létesítményekhez szükséges földterületek vásárlásáról való egyezséget tárgyalja. A kisajátított területen bárminemű épület, kerítés, kút vagy telkesítésért kártalanítást fizetni kötelesek a bérbevevők. Végül a szántóföldekért rétek és völgyi szántókért szőlőkért legelőkért erdőért kisajátítási összeget fizetnek. Megegyeznek továbbá, hogy a haszonbérlők által kisajátított összes földterület, mihelyt azok a bányaüzemhez nem szükségesek, a bérbeadókra, illetve a földtulajdonosokra szállnak vissza. Megegyezés született a fizetőképtelenség esetére is, mely a következő volt, „... Amennyiben a bérlők vagy jogutódaik fizetésképtelenné válnának, a bérbeadott területen levő összes beruházások elsősorban a bérbeadók követelésének biztosítására szolgálnak és joguk van a bérbeadóknak azon esetben, ha érdekeiket veszélyeztetve látnák bérlők vagy jogutódaik összes javait bírói zár alá venni, esetleg ha haszonbérlők e megállapított haszonbéri összegeket elismerés esetén, illetve az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt nem fizetik ki, az esetben a haszonbérlők a jelen szerződés alapján nyert minden jogaikat elvesztik fennmaradván a bérbeadóknak kártérítés iránti kereseti jogosultságuk a bérbevevő ellen .. ," 5 4 Elgondolkoztató, milyen biztosítékai lehettek Márkusnak és Wesselynek, hogy a szerződés rendkívül körülhatárolt pontjainak eleget tudjanak tenni, s a határidők teljesítésével egy működő bányát létesítsenek. A fenti szerződés 9., 12., 16. pontja a szénkiaknázás céljából történő részvénytársaság alakítására vonatkozik. Ezek szerint a bér1000 korona 1200 korona 3600 korona 600 korona 600 korona 18
