Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Bevezetés

BEVEZETÉS Hazánk első kőszénbányáját 1753-ban fedezték fel a Sopron melletti Brenmbergben, s 1759-ben kezdték művelni. Az új tüzelőt azonban mindenütt idegenkedéssel fogadták, nem volt keletje. Sopron városa is felhagyott a bányászásával. Mária Teréziának kellett közbelépnie az 1756. évi utasításával, hogy a hazai szénkutatásokat elősegítse. „A közérdek úgy kívánja, hogy a természetnek ezt az ajándékát, különösen azon a vidéken, ahol a fahiány nagyon is érezhető, mívelés nélkül ne hagyják, hanem a fa pótlására használják, miként ezt más művelt tartományokban már megteszik ..." A bécsi udvar később még további rendeletek közreadásával 1768-ban és 1783-ban is sürgeti a széntelepek felkutatását és bejelentését.

1 Brennberget követően 1768-ban Nógrádverőcén, 1780-ban Vértessomlyón, 1781-ben Dorogon, 1782-ben Vasason, 1785-ben Pécsen, 1786-ban Sajókazán kezdenék bányászkodni. A kezdetleges kis bányák termelése a XVIII. század végéig azonban jelentéktelen volt. Ez időben még alig beszélhetünk szénbányászatról, melynek legfőbb oka az ipari fogyasztó hiánya és az országosan megnyilvánuló idegenkedés a „büdös" szén használatától. Üzemszerű bányaművelés az 1830-as éveikben veszi kezdetét, a dunai gőzhajózás, s az 1846ban azt követő vasútépítés megindulásával.

2 1976-ban az egercsehi bánya több évfordulót ünnepelt. Ebben az évben volt a bükk-hegységi (Bátor—Egerbakta) szénbányászat 180., az ózdvidéki bányászat 150., az egercsehi bányászkodás 75., valamint a ma is működő Benáczky-aknák üzembe helyezésének 50. éves jubileuma. Az üzem vezetősége előre készült arra, hogy a többszörös évfordulót méltón megünnepelhesse. Előzményként 1976. április 28-án szocialista együttműködési szerződést kötöitt az egri Dobó István Vármúzeummal, amely tartalmazita többek között a bányászat még fellelhető emlékeinek összegyűjtését. A gyűjtőmunkát segítették a bánya nyugdíjasai is, akik egy, még 1976. tavaszán szer7