Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929

Az 1929. évi közúti költségvetés indoklása igen reálisan értékeli a helyzetet, amikor megállapítja, hogy „A folyó évi közúti költség­előirányzatban, sem a műtárgyak javítására, sem új műtárgyak és utak építésére semmit sem irányoztunk elő, ennek ellenére a kőpá­lyák karbantartásáról csak a legszerényebb keretek között tudtunk gondoskodni. A hengerléseket kellő fedezet hiányában a jövő évben is csak igen szegényesen megszabott fedanyagmennyiséggel, egy szem zúza­lék beszerzése nélkül vagyunk kénytelenek folytatni, arra pedig a jövő esztendőben még gondolni sem mertünk, hogy a forgalmasabb utaink 3 méternyi keskeny, kőpályák kiszélesítését megkezdhessük, pedig a feladat elől, a folyton fokozódó gépkocsiforgalomra figye­lemmel már tovább nem térhetünk ki, mert a keskeny kőpályákon való közlekedés esős, csapadékos időszakban rendkívül veszély­lyel jár." 51 9 Igyekszik a törvényhatósági bizottság a helyzetet sötétnek be­mutatni, amivel az az alapvető célja, hogy így tiltakozzék az önkor­mányzat terheinek újabb növelése ellen, amelyre az 1928. évi VI. t. c. bevezetésével került sor. Lényegében a feladatok maradtak, a bevételi forrás viszont csökkent. A törvényhatósági bizottság igyek­szik a felelősséget a miniszterre hárítani, amikor államsegélyt kér a kereskedelmi minisztertől. Ha a miniszternek semmiképpen sem állna módjában az államsegélyt megadni, úgy azt kéri, hogy a szó­ban levő 202 124,23 P tartozás letörlesztése ne 6, hanem 10 esztendő alatt történjék. „Ezzel kapcsolatban azonban a törvényhatósági bizottság kény­telen nyomatékosan rámutatni arra, hogy a törvényhatóság által fenntartott úthálózat jövő sorsa iránt komoly aggodalommal van eltelve, mert ha az úthálózatról kielégítő módon gondoskodni a bevé­telek elégtelensége miatt jelenleg sem képes, annál kevésbé tud majd a követeléseknek a jövőben megfelelni, amikor az autómobil-forga­lom növekedésével az útfenntartási költségek is rohamosan megnö­vekednek. Éppen ezért a bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a közúti költségvetés jövőbeni egyensúlyának biztosítást érde­kében a törvényhatóság terheinek megfelelő csökkentését a forgal­masabb törvényhatósági útvonalak sürgős államosítása útján kérje, mert különben a törvényhatóság által kezelt útvonalak a lecsökkent bevételek mellett nemcsak kielégítő állapotban fenn nem tarthatók, hanem komolyan tartani kell attól, hogy a nagy nemzeti vagyont reprezentáló vármegyei úthálózat a folyton fokozódó forgalom alatt tönkre fog menni 52 0 Tehát vagy visszakapja a megye az eddigi köz­úti bevételek feletti rendelkezési jogát, vagy pusztulásnak engedi a közutakat. A megyének a valóságban nem volt ennyire kritikus a helyzete. 180

Next

/
Thumbnails
Contents