Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
A lakással nem rendelkezőknek évi lakbért biztosítottak: — Egerben 280 Korona, — Gyöngyösön, Hatvanban és Tiszafüreden 240 Korona, — Hevesen és Pétervásárán 200 Korona. A háborús és drágasági pótlék is megilleti őket. A területükön termett széna fele az útkaparóké lett, s a nyári kétheti aratási szabadságot három hétre emelték fel. 24 3 Hogy az intézkedés hatásosabb legyen, 1919. január 1-től visszamenőleg, az útiszerszám-átalányt 20 K-ról 100 K-ra emelték fel. 24 4 A bérrendezés a törvényhatósági bizottságnak 133 380 Korona új költséget jelentett, s ebből az 1919. évi költségvetésbe pótlólag betervezhető volt. Az útiszerszámátalány 7200 K kiadási többletet jelentett, mely összeget a kavicsszállításnál jelentkező megtakarításból fedezték. Ez azt mutatta, hogy elő tudták teremteni a szükséges fedezetet. Az utak, hidak kiépítetlenül, agyonrongálva nem maradhattak, a használhatóvá tételük központi és megyei, de lakossági érdek is volt. A szükség gyors intézkedést követelt. 1919. november 20-án jelent meg az alispán 12.995/a. 1919. sz. rendelete, amelyben felszólította a községi elöljáróságokat, hogy a község területén levő kézi munkásokat és igatulajdonosokat sürgősen írják össze és erélyesen rendeljék ki az utak javítására. „Ha valamelyik meg nem jelenne, a karhatalmat kímélet nélkül vegyék igénybe." 24 5 — hangzik az alispán parancsa. Azonban ez az eljárás sem volt kivitelezhető, a feladat viszont nem tűrt halasztást. Az utak, hidak használhatóvá tételének sürgőssége és a pénzhiány egybeesett a megyében jelentkező munkanélküliségből adódó nagy veszéllyel. A munkanélküliektől való félelem arra kényszerítette a megye vezetőit, hogy a kereskedelemügyi minisztériummal együtt, a munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából: Eger, Pétervására, Hatvan, Pásztó, Poroszló és Gyöngyös ipari központok körzetében és általában Heves megye területén szükségmunkákat állapítsanak meg. Valóban igen széles körű szükségmunkát tártak fel; az útárkok és -padkák megtisztításától kezdve utak javításán, újak építésén keresztül hidak építéséig, illetve út menti vizek lecsapolásáig. 24( i Igen nagy jelentőségű munkának ígérkezik. Ha megvalósítják, valóban jelentős szolgálatot tesznek a megye úthálózatának fejlesztéséért. Ennek az intézkedésnek megtétele után is állandóan napirenden volt továbbra is az út, híd javításának témája. Az alacsony fuvardíjak és napszámbérek miatt még 1921-ben is kénytelenek kényszerintézkedéseket tenni. A megyében díjtalan kő- és kavicsszállítási akciót hirdetnek meg a községeknek azzal a jelszóval, hogy „Kivételes idők kivételes intézkedéseket igényelnek". 2 4"' Még 1919 végén 92
