Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

Bevezető

Ugyanakkor Graefl Jenő, Horthy Miklós nötestvereneu, r auianaK a férje, hasznos toborzónak, népszerűsítőnek bizonyult.

1 Eltérés mutatkozott továbbá az ország uralkodó osztálya és a Heves megyei törvényhatósági bizottság összetételében. Míg országos szinten a nagytőkések és a kapitalizáció útjára lépett nagybirtokosok befolyása növekedett, addig Heves megyében az ipar fejletlensége, az ipari burzsoázia hiánya miatt a törvényhatósági bizottságba inkább a kapitalista úton gyorsabb ütemben haladó földbirtokosok, pénzemberek és meggazdagodott parasztok kerültek be. Természetesen fontos szerepet kaptak mellettük egyfelől a papok, másfelől a tisztviselők. Tudvalevő, Eger papi város, érseki székhely volt, így az egyház a politikai, gazdasági és kulturális életben is rangjához és politikai hatalmának megfelelő helyet foglalt el, és jelentős tényezőként hatott. Az egyház képviselőit nemcsak a törvényhatósági bizottságban és annak választmányaiban, hanem a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális egyesületekben is, mint aktív vezetőket találtuk meg. Heves megye törvényhatósági bizottsága országos ügyekben is gyakran hallatta hangját. Szót emelt a nemzeti királyság, a kormánypárt megteremtése mellett, és harcolt a gyakori kormányválság megszüntetéséért, a politikai konszolidáció megteremtéséért, a pénzügyi és általában a gazdasági stabilizációért. Követelte a törvényhatósági bizottság a nagybirtokrendszer megmentését, a földosztás elodázását, a mezőgazdasági termékek exportjának, illetve kereskedelmének fellendítését. De követelte minden haladó gondolkodásra valló megnyilvánulás, sajtóorgánum elnémítását, munkás- és szegényparaszt-megmozdulás beszüntetését, viszont szorgalmazta a rendszerhű áramlatok: a keresztény, nacionalista és szociáldemagógiai eszmék és szervezeteik kiszélesítését, fokozottabb térhódítását. A törvényhatósági bizottság nagyfokú politikai aktivitása tükröződik a Horthy és Bethlen melletti hűség kifejezésében, vagy a velük szembeni támadók mélységes megvetésében. Minden jelentősebb országos politikai aktus alkalmával Heves megye törvényhatósági bizottsága testületileg nyilvánított véleményt. Így volt ez, amikor Beniczky feltárta a Somogyi—Bacsó gyilkosság hátterét, vagy a második királypuccs meghiúsítását követően is, de a frankhamisítás miatti támadásokat is elutasította a közgyűlés, és támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. Alapvetően a burzsoázia és földbirtokos osztály érdekeit érvényesítette a törvényhatósági bizottság a megyei háztartás stabilitásával, a közlekedési viszonyok megjavítását célzó intézkedésekkel, 6