Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
olyan kezdeményezést támogatott, amely a királyság intézményének fenntartását célozta. 1921-ben Bethlen Istvánhoz csatlakozott és mint az egységes párt híve vállalt ismét mandátumot Pétervásárán. 14f i Dr. Petró Kálmán ügyvéd nagy befolyással bíró ember, aki nem a földbirtokosok feltétlen híve, hanem inkább a polgárság fő szervezője és politikai irányvonalának megyei zászlóvivője volt. Jelentős helyet kapott a törvényhatósági bizottságban is. A Friedrich-kormány idején a polgárság szervezőjeként tevékenykedik, néhány év múlva már az egységes párt elnöke lett Heves megyében. 14 7 A földbirtokosok és pénzemberek szövetségének tartóssá tételét nem volt nehéz nyélbeütni, viszont a kuláksággal, a középparasztsággal nehezen teremtődött meg az együttműködés feltétele. A parasztságot a törvényhatósági bizottságban Mayer János és Plósz István kisbirtokosok képviselték. Mivel korábban Károlyi Mihályt támogatták és a BUza Barna-féle földreform mellett csatároztak, így a Tanácsköztársaság leverése után a törvényhatósági bizottsági tagok egy része kinézte őket soraiból. Mayer János a Heves megyei Kompolt községben született kisbirtokos családból, aki már 1909-től tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. A kisgazdák kereskedelmi és hitelszövetkezés eszméivel tűnt fel, levelezésbe lépett Nagyatádi Szabó Istvánnal, majd együtt alakították meg a Kisgazdapártot. 1910-hen lépett fel képviselőjelöltként a kápolnai választókerületben, azonban megbukott, helyette Károlyi Mihályt jelölték. 1914-ben újra indult a képviselőválasztáson, amikor sikerült is a szavazattöbbséget megszereznie, mivel Károlyi Mihály lemondott a kápolnai mandátumról és helyette a ceglédit választotta. Mayer János parlamenti felszólalásaiban bátran síkraszállt a kisgazda érdekekért, azonban még az 1918. október 31-én megalakult Károlyi-kormányban szerep nélkül marad. De már a Buza Barna-féle földreform megvalósításának élharcosa, igyekszik feltűnni, élretörni. Csak a Berinkey kormányban kap államminiszterséget, mivel a balratolódás elkerülhetetlen volt az 1919. januári kormányválság alkalmával. Túlságosan radikális magatartásától nem kellett félniük Berinkeyéknek, hiszen Mayer mindig a módos gazdák szószólója volt. A munkásokat, szegényparasztokat gyűlölte, a szocialista eszmék ellensége volt. A Tanácsköztársaság idején Kompoltra menekült, s részt vett a Heves megyei ellenforradalmi mozgalomban. A Tanácsköztársaság leverése után újra a politikai élet útjára lépett. Mayer szándéka a finánctőkések és nagybirtokosok koalíciós kormány igényével találkozott. A második Friedrich-kormány összetételéről Clemenceau-hoz intézett levélben egészen jól hangzik, amikor ezt írják: „... a kisbirtokosok érdekeit védő mi68
