Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
A törvényhatósági bizottság tagjai csak vagyonos, illetve a törvényben előírt jövedelemmel rendelkező állampolgárok lehettek. Mivel Heves megye a tárgyalt időszakban iparilag fejletlen, mezőgazdasági jellegű megye volt, így a legnagyobb vagyonnal a földbirtokosok rendelkeztek, s így természetszerűleg a legnagyobb jövedelműek is ők voltak. Mutatja ezt az is, hogy — mint ahogyan a törvényhatósági bizottság tagságának megoszlásáról készült kimutatásból is kiderül — a legmagasabb százalékos képviseletet a földbirtokosok tudhatták magukénak. A virilis jogon deklarált bizottsági tagok körében a földbirtokosok 50 százalék körüli arányban nyertek képviseletet. Jóllehet a megye ipari fejlődésével párhuzamosan csökken az arányuk, mégis még 1920-ban is 45,23 százalék arányban jutottak képviselethez. Az összes törvényhatósági bizottsági tagokon belül is a földbirtokosok aránya volt a legmagasabb. Jelentős részük (81 százalék) középbirtokos, ugyanis 1000 kh-n aluli, viszont 19 százaléka 100 kh-n felüli volt. 13 5 Tízezer kh-n felüli földbirtokkal csak Solymossy Jenő báró rendelkezett. 1920-ban a megyei törvényhatósági bizottsági tagok közül 124 rendelkezett 100 kh-n felüli földbirtokkal, illetve földbérlettel. Közülük 16 személyt „pap" vagy „hivatalnok", illetve ipari vagy banktőkés kategóriába soroltunk a foglalkozások alapján. 13 6 A vármegyei törvényhatósági bizottságban helyet foglaló földbirtokosok többsége tehát a középbirtokosság köréből került ki, akiknek gondolkodását nemcsak a gazdasági helyzete határozta meg, hanem szerepet játszott a nagybirtokosi és egyházi környezet is. A törvényhatósági bizottságban helyet foglaló földbirtokosok jelentős része régi földbirtokos család utóda, amelyet mutat az, hogy 1913-ban 40,54 százalékban nemesi származásúak voltak. 1920-ban ezeket a családokat továbbra is a bizottságban találjuk. Sőt a választottak között is találunk még 20 nemest. 13 7 Nem lényegtelen a papság aránya sem a törvényhatósági bizottsági tagok között, hiszen Heves megye papi megye, az egri érsekség vezetésével, mely igen jelentős szerepet töltött be a megye gazdasági és politikai életében. 1920-ra a papság számszerű képviseleti aránya csak alig csökkent, politikai súlya viszont tovább növekedett. A törvényhatósági bizottságban a földbirtokosok és papok részarányának csökkenésével párhuzamosan emelkedett az ipari, kereskedelmi és banktőkések aránya, ami megmutatja a tőke javára a megye gazdasági életében végbement változásokat. 1920-ra különösen a nagykereskedők aránya nőtt meg, elsősorban a bornagykereskedők aránya. 64
