Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

negyedévenként ülésezett a közgyűlés; s csak néhány alkalommal került sor rendkívüli közgyűlés megtartására. A Heves vármegyei törvényhatósági bizottság, élve az 1886: 21. t.c. 2. §. (c) pontjában biztosított jogkörével, közgyűlésein foglalkozott országos ügyekkel is. A kialakított állásfoglalásokban tükröződött az a változás, amely a párt- és osztályviszonyokban is végbement. A politikai erőviszonyok Heves megyében is megoszlottak; a szélső reakciós erőt a keresztényblokk pártjai jelentették, amelynek gyűjtőhelye a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja volt. Legfőbb bázisa Heves megyében Eger volt, mivel a főpapság, az értelmiség jelentős része és a nagybirtokosok közül is többen itt éltek. A törvényhatósági bizottsági tagok is elsősorban közülük kerültek ki. A KNEP egyik alkotóelemét képező Magyar Gazdaszövetségnek hosszú éveken keresztül tagja a törvényhatósági bizottság. Ezt a tagságot sem tagadták meg; sőt újabb 6 évre meghosszabbították." A politikai erő másik oldalát a Kisgazdapárt jelentette, amely jóval nagyobb tömegbázissal rendelkezett a KNEP-nél. Nem véletlen, hiszen földreformot és ennek végrehajtását biztosító közigazgatási reformot ígért a földéhes parasztoknak. Heves megyében növelte a Kisgazdapárt jelentőségét, tömegbefolyását az a tény is, hogy olyan személyiség volt a párt vezére, mint Mayer János, aki állandóan kormánykörökben forgolódott, és úgy tartották őt számon, mint a Kisgazdapárt második emberét. A Kisgazdapárt tömegbázisát mutatta továbbá az is, hogy az 1920. január 25-i képviselőválasztáson 5 megválasztott képviselő közül négy kisgazdapárti jutott mandátumhoz. A törvényhatósági bizottság állásfoglalásaiban döntő mértékben mégis a KNEP által képviselt elvek érvényesültek, mivel ott többséggel bírtak. Ezek a tények határozták meg a Heves megyei törvényhatósági bizottság egyes intézkedéseit, állásfoglalásait. Országos ügyek vonatkozásában az 1920—21. évben többek között foglalkoztak a kialakítandó államforma kérdésével, az államfő személyével, az ország területi integritásának kérdésével és több egyéb politikai jellegű kérdéssel. Az államforma kérdésében a királyság intézménye mellett foglaltak állást. A megye vezetőiből csak úgy sugárzott a gyűlölet a köztársaságnak még a gondolatára is. Ismeretes, hogy gróf Károlyi Mihály, Heves megyei földbirtokos volt, párthíve viszont a megyei birtokosok körében nem sok akadt. De még a támogatói is — különösen a Tanácsköztársaság leverése után — megtagadták. A törvényhatósági bizottságban a nagybirtokosok voltak elsősorban a hangadók, akik Károlyi politikáját elítélték és sokan Tisza 54