Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

magyar ellenforradalmárok készséggel rendelkezésükre álltak.

7

0 A kivégzéseket nagy buzgalommal készítették elő. Augusztus 19-én du. 5 órára a következő halálraítéltek kivégzését tűzték ki: Gyifka Ferenc, a Munkás- Paraszt- és Katonatanács elnöke, Nagy János, a forradalmi törvényszék vádbiztosa, Jackwerth Ede, kormányzótanácsi megyei biztos. Kolacsovszky Lajos, volt vörös alispán, a megyei ötös direktórium tagja, Burányi Gyula, a 65. vörös dandár politikai megbízottja, Klein katonaírnok, Petrenka András, vörös nyomozó, Schiffer Miklós, vörösőr, Riba Erzsébet, városházi gépírónő.

8

0 Augusztus 18-án, nagy lármával, megbilincselve kísérték át őket a törvényszéki fogházból a román katonai parancsnokságra. Azt várták, hogy majd a tömeg megkövezi az elítélteket, de erre hiába vártak. Délután több száz főből álló tömeg gyűlt össze a fogháznál, hogy szemtanúja legyen a kivégzésnek. A kivégzésekre azonban nem került sor, mert állítólag a magyar kormány tiltakozott a kivégzések ellen, a magyar állami bíróságoknak tartva fenn a kivégzések jogát. Nem voltak azonban elégedettek a románok a magyar törvényszékek munkájával. „Egerben a román térparancsnokság a törvényszéknek elrendelte, hogy a mintegy 200 letartóztatott kommunista fölött két nap alatt ítéljen és az ítéleteket mutassa be, mert ellenkező esetben a térparancsnokság valamennyit szabadlábra helyezi."

8

1 Ha az ítéletvégrehajtás lassan is haladt, az ellenforradalmi tisztek a foglyok kínzásával nem késlekedtek. A terroristák kedvelt vallató eszköze a lovaglókorbács, a bikacsök és a sós vízben áztatott nyírfavessző volt. Az áldozatokat gúzsba kötötték és úgy ütöttékverték. „Az elfogottak mind agyonra verve kerültek be a fogházba. Ott folytatták a kínzásokat. A törvényszéki épület második emeletén „simító"-nak nevezett kínvallató termet rendeztek be a fenti urak. Itt nyúzták az embereket. Akit ide bevittek, az csak cafatokká verve, véresen, eszméletlenül, lepedőben került onnan vissza a cellákba . . . Hajukat bicskával levagdosták és Lenin gipsz-szobrának porrá zúzott anyagával keverve etették velük ... Fejükre hátizsákot húzta, gúzsba kötözték kezüket, lábukat, s lábuknál fogva felfüggesztették őket és meztelen talpukat, hátukat, hasukat verték, amíg csak ki nem hasadozott a bőrük. Égő cigarettát, szivart vertek bele szájukba. Égő szivarral sütögették nemi testrészeiket. . . Ismételten kijelentjük, hogy ezek csak rapszodikus töredékei annak a hatalmas, véres-jajjos szimfóniának, mely Egerben játszódott és tart még ma is."

8

2 47