Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
Mint mondottuk, a vármegye első választott tisztviselője az alispán, akinek hatásköre rendkívül széles körű volt. A törvényhatóság nevében ő vezette a vármegye közigazgatását, s önállóan intézkedett minden olyan ügyben, melyhez nem kellett közgyűlési határozat, vagy törvényileg nem volt valamelyik szaktisztviselő jogkörébe utalva. Feladatai sorába tartozott a közgyűlési határozatok végrehajtása, de ő hajtotta, hajitatta végre a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit is. Az alispánhoz futottak be a törvényhatósághoz intézett levelek, jelentések, kérvények. A vármegye nevében kiállított írásokat is elsősorban ő írta alá. Igen jelentős jogköre volt az alispánnak az, hogy a karhatalom alkalmazását is elrendelhette. A feladatai sorába tartozott, hogy figyelemmel kísérte a törvényhatóság területén folyó gazdasági, politikai és társadalmi életet, azok tapasztalatairól tájékoztatta a közgyűlést. A közgyűlés előkészítéséről neki kellett gondoskodni. Havonta egyszer megvizsgálta a megye pénztárait és utalványozást végzett a közgyűlés által megállapított költségvetési keretek között. Mindezek a feladatok azt mutatják, hogy ezt a tisztséget csak az uralkodó osztály tagjai sorából származó személlyel lehet betölteni. Az általunk tárgyalt időszakban Heves vármegyében Isaak Gyula, majd Okolicsányi Imre töltötték be ezt a tisztet, s mindketten nemesi családból származtak. 3 2 Az alispánt feladatainak ellátásában — meghatározott ügyrend alapján — a vármegyei főjegyző, jegyzők és aljegyzők segítették. Első számú helyettese a vármegyei főjegyző volt. A jegyzők feladatai sorába tartoztak: a különböző választmányok és bizottságok üléséről jegyzőkönyvek készítése, határozatok, alispáni jelentések, felterjesztések, levelek és rendeletek elkészítése, a törvényhatósági bizottság közgyűlésén az ügyrend alapján hozzá tartozó tárgykörben előadói teendők ellátása. Az önkormányzat jogtanácsosaként a tiszti főügyész járt el, akinek helyettese az alügyész, illetve az árvaszéki ügyész volt. A megyei ügyész őre volt a törvénynek, jogszokásnak, megyei szabályrendeleteknek. A törvényhatóság bármely határozata ellen fellebbezhetett — a főispán útján — az illetékes miniszterhez. Feladata volt a törvényhatóság jogi képviselete magánügyekben, ellátta az adóbehajtásnál a kincstár jogi képviseletét. A törvényhatóság hivatalból gyámja és gondnoka volt a területén levő valamennyi árvának és gondnokoltnak. A szülők vagy a gyámsággal megbízottak hiányában egyenesen a törvényhatósági bizottság által választott gyámok és gondnokok voltak kötelesek beszámolni védenceik vagyonának kezeléséről. Ennek a feladatnak el25