Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

Ezek mellett megkövetelte, hogy a fontosabb önkormányzati döntéseket, szabályrendeleteket a belügyminiszternek bemutassák, azzal kapcsolatos észrevételeit megtehessék, sőt változtatásokat eszközölhessenek. így szűkült az önkormányzat hatásköre. Természetesen a megyei törvényhatóságnak volt lehetősége önálló intézkedéseket tenni, csak azoknak olyanoknak kellett lenni, hogy a kormány politikáját ne zavarják, annak mindenkor engedelmes eszközei legyenek. Nem minden esetben sikerült azonban az érdekeket egybehangolni. A törvényhatóságra ruházott jogkört a törvényhatósági bizottság teljes ülése, az ún. közgyűlés gyakorolta. Gyakorlatilag a törvényhatóság legmagasabb fóruma a közgyűlés volt, amelyet évenként legalább két ízben kellett tartani. Az 1920-as években évenként négy közgyűlést tartott a Heves vármegyei Törvényhatósági Bizottság. A főispánnak, illetve helyettesének, az alispánnak, vagy a törvényhatósági bizottság legalább 50 tagjának joga volt a közgyűlést bármikor összehívni, illetve azt indítványozni. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén a főispán, vagy az alispán elnökölt. A közgyűlésen a virilis és választott tagokon kívül hivatalból csak az alispán, főjegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnökök, főszolgabírók, főpénztáros, főlevéltárnok, főorvos, főmérnök, főszámvevő és a vármegye területén levő rendezett tanácsú városok polgármesterei bírtak tagsággal. A közgyűlés előkészítését különböző választmányok és véleményező szerepet játszó bizottságok végezték, amelyek megalapítását a törvény kötelezően írta elő. „Az önkormányzat fontosabb ügyeinek közgyűlési tárgyalását a vármegye állandó választmánya készíti elő,"

22 amely a közgyűlésen kívül is ülésezik. Feladata a közgyűlések szünetében beérkezett, a közgyűlés elé tartozó ügyek intézése, s a közgyűlési határozatra való előkészítése. A választmány határozatot nem hoz, hanem a közgyűlésnek javasol, indítványoz. A törvényhatósági bizottság közgyűlése mellett az állandó választmányon kívül egyes — elsősorban választással kapcsolatos — feladatok ellátására különböző egyéb választmányok alakultak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából. Ilyenek voltak; az igazoló választmány, állandó bíráló választmány és a kijelölő választmány. Ezeken a tényleges hatáskörrel felruházott választmányokon kívül a közgyűlés szabályrendelettel számos más, csupán véleményező szerepet játszó bizottságot szervezett a saját tagjai sorából. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottsága több ilyen bizottságot választott. Ilyenek voltak többek között: — a községi és körjegyzői nyugdíj választmány, — statisztikai bizottság, — közegészségügyi bizottság, 20