Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
jelentős, mivel egy-egy évben maximum 2000 pengőt ütemeztek be. Nem lényeges eltérés tapasztalható a „vármegye közönségének" a hozzájárulása terén sem, amely 20—22 százalék körül mozgott, vagyis a községek és városok hozzájárulása a vármegyei költségvetés fedezetéhez, az állami adóhoz viszonyítva 20—22 százalék, ami szintén emelkedést mutatott. A községek ezt a hozzájárulást nem minden esetben bírták a megye részére biztosítani, mivel a lakosságtól nem tudták időben beszedni az adót. Ilyenkor a megye háztartásában is könnyen keletkezett zavar, amelyet leggyakrabban rövid lejáratú kölcsön felvétellel igyekeztek áthidalni. Ezt cselekedte a törvényhatósági bizottság 1927-ben is, amikor a vármegyei hozzájárulások késedelmes fizetése miatt 80 000 P folyószámlakölcsön felvételét határozta el úgy, hogy a kamatterhet a községek által fizetendő késedelmi kamatból fedezik. 51 4 Tehát a kölcsönfelvétel következményeit is a községekre hárította, mintegy ezzel is kényszerítve a községeket az adó könyörtelen behajtására. A törvényhatósági bizottság költségvetési gazdálkodásának rendeződését mutatja, hogy igyekszik szabályrendeletekben pontosan körvonalazni a költségkihatással járó tevékenységi formákat. Jellemzően mutatja ezt többek között az a tény is, hogy a gépkocsik növekvő üzemeltetése miatt szabályozni kellett — az üzemeltetéssel kapcsolatos eljárásokat, — bevételek hovafordítását, — az igénybevétel szabályozását stb. Pontosan szabályozza pl. a személyautók és teherautók használatára vonatkozó szabályrendelet, hogy a személygépkocsi igénybevételével kik rendelkeznek. A 7. § erre vonatkozóan a következőket tartalmazza: „A vármegye alispánja s a járási főszolgabírók a vármegye területén a személygépkocsikat mindazon esetben, amidőn a kiutazásért külön díjazást nem kapnak, díjmentesen veszik igénybe. Egyéb tisztviselők hivatalos igénybevételek alkalmával minden megtett km után 16 fillért, ha pedig a személygépkocsit egyidejűleg több tisztviselő veszi igénybe, minden megtett km után minden tisztviselő 10 fillér térítést fizet. Állami útmesterek és törvényhatósági útbiztosok az államépítészeti hivatal főnökének vagy szakmérnökének kíséretében térítést nem fizetnek. A járási főszolgabírók a fenti igénybevétel után a használatukra kiadott személygépkocsi igénybevételéért térítés helyett a gépkocsi összes üzemi költségeit fedezik." 51 5 Külön szabályrendeletet adtak ki a gépkocsik kezeléséről és üzemben tartásáról is, amely a költségek fedezetének hogyanjáról is 177
