Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
jére a nemzetgyűlésnek nem volt beleszólása az állam pénzügyeinek intézésébe. A tényleges kölcsön csak egy év múlva kezdett beáramolni a megyébe. 1925. július 21-én, a minisztertanács megalkotta az 1925. évi 2. t.c.-et a városok kölcsönéről, 50 1 amelynek eredményeként az alábbi kölcsönt kapta Eger és Gyöngyös városa: — Eger: 180 000 £ kölcsön, 8 758,71 £ a várost terhelő félévi — Gyöngyös: 246 609 £ kölcsön, 11 990,87 £ törlesztési részletek. 50 2 Heves vármegye törvényhatósági bizottsága csak 1926-ban jutott kölcsönhöz, amikor útépítési program végrehajtására 18 milliárd koronát, siketnémaintézeti székház építésére, s a vármegyei székház bővítésére 10 milliárd koronát, összesen 28 milliárd koronát igényelt kölcsönként, vagyis 81 870 font-sterlinget. „A kölcsön évi kamat- és törlesztési összegét 1927. évtől kezdődően, évi rendes költségvetésbe. .. iktatja. .. A kölcsön fedezéséül a százalékos útadóból és községi közmunkaváltságból eredő jövedelmét 1926. év szeptember 1-től kezdődőleg külön is leköti, s tudomásul veszi,hogy ez időponttól kezdve a kir. adóhivatalok a százalékos útadó címén befolyt összegeket a Magyar Nemzeti Banktól nyitott kölcsönszámlára fizetik be." 50 3 Jelentős kockázatot is kellett vállalni a megyének a kölcsönfelvétellel, amit mutat az is, hogy: „Kötelezi magát a vármegye, hogy ha a százalékos útadó bevétel az általa felvett kölcsön kamat és törlesztési összegét kétszeresen nem fedezné, úgy a kölcsön számlára a százalékos útadón kívül a közműváltságot is teljes összeggel fizeti be." 50 4 A felvett font sterling kölcsön felhasználása több éves időtartamú volt, viszont addig is a törvényhatóság a pénzintézeteknél történő gyümölcsöző elhelyezésről gondoskodott: „ ... mely szerint az egri pénzintézeteknél 6 215 000 000 K., a gyöngyösi ajánlattevő bankoknál 9 500 000 000, összesen tehát 17 715 000 000 K, a hatvani intézeteknél 1 300 000 000 K. helyezhető el, míg a fennmaradó összeg a Magyar Alt. Takarékpénztár R. T. budapesti cég gyöngyösi fiókjánál gyümölcsöztethető." 50 5 Az elhelyezett tőkék után a pénzintézetek 7 százalék kamatot fizettek. A felvett kölcsönök pénzintézeteknél történt elhelyezése jelentős mértékben élénkítette a hiteléletet, mivel egyfelől a kölcsönkihelyezésekre nagyobb lehetőség nyílott, másfelől stabilizálta az adott pénzintézet gazdasági helyzetét is. Ezért is fordult a pénzelhelyezésből kimaradt öt pénzintézet a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a rendelkezésére álló hitelekből még náluk is helyezzen el. A kérelmekre a törvényhatósági bizottság megértő határozatot hozott, mely szerint „a Nemzeti Hitelintézet gyöngyösi fiókja Egy173
