Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929

látozni. Az ötödik ötöd részét a bizottságnak, 78 főt, egyrészt az érdekképviseleteket, másrészt az egyházak küldték. Az ügyvédi kamara pl., mint érdekképviseleti szerv 3, a közjegyzői 1, a mérnöki 2, az orvosi 3, a kereskedelmi és iparkamara 3 + 6 = 9, a mezőgazdasági bizottság 25, a vitézi szék 2, az OTI 5 és a jegyzőegyesület 4 tagot küldött. Tekintettel arra, hogy az érdekképviseleteken belül is többnyire erős túlsúlya volt a kormánynak, emllett mód volt arra is, hogy meg nem felelő politikai magatartás esetén a kamarából kizárjanak. így világos volt, hogy az érdekképviseletek által választott törvényhatósági bizottsági tagok is a kormány emberei lehettek. A 78 fő másrészt a vallásfelekezetek képviselőiből tevődött öszsze: a felekezeteket a legnépesebb egyházközségek lelkészei képviselték. Heves megyében a törvényhatósági bizottságnak így 11 római katolikus, 1 református és 1 izraelita; összesen 13 papi tagja volt. Ugyancsak ehhez az 1/5-höz számították még a megyében levő állami szakhivataloktól, szakszerűség címén a vezetőket is: a kerületi főkapitányt, a pénzügyi igazgatót, az államépítészeti hivatal főnökét, a vármegyei gazdasági felügyelőt, a tankerületi főigazgatót, a tanfelügyelőt, az állatorvost, a Társadalombiztosító Intézet ügyvezetőjét, a megyei számvevőség főnökét, a főerdőőrt, és a tanítóegyesület elnökét: összesen 11 főt. 165