Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
50 000 (ötvenezer) korona pénzbüntetésre, mint mellék büntetésre" ítélte a főszolgabíró. 40 8 „Így kellett döntenem — mondja az ítélet indokolása —, mert terheltek beismerték, hogy szerződéseileg vállalt kötelezettségüknek teljesítését azért tagadták meg, hogy azzal sértettet béremelésre kényszerítsék." 40 9 A nagyteleki báró Hatvany-uradalomban a herédi aratómunkásokat a csendőrség kényszerítette munkafelvételre. Amint láttuk, a földmunkások végső kétségbeesésükben sztrájkba léptek, magasabb bért követeltek. Harcuk azonban kudarcot vallott, mert a hatóság nem volt válogatós a megtorlások alkalmazásában, másfelől a földmunkásoknak már nem volt kitartásuk, éhen nem pusztulhattak. A gazdák pénztelensége okozta elsősorban, hogy „olyan sok dolgos kéz pihenni kénytelen. A vármegyében fellépő munkanélküliség pedig a gazdasági helyzet általános pangására vezethető vissza. Nemcsak hogy újabb vállalatokat nem látunk — írja az Egri Népújság —, hanem a régi vállalatok is szanálnak, leépítenek. Egyre több ember válik fölöslegessé ... A munkanélküliség és a velejáró szegénység tehát nem csupán a földművesek és napszámosok nehéz keresztje, hanem az egész magyar társadalomé." 41 0 A húszas évek közepén ismét megindult a kivándorlás. „Becsületes dolgozó embernek ki kell innen vándorolni — mondogatták a nyomorgó Heves megyei dolgozók —, mert itthon elpusztulunk a nagy adóterhek alatt 41 1 és természetesen a munkanélküliség, az alacsony kereset és a nagy drágaság miatt. A megyeháza útlevél osztályán 1925-ben Eger és a megye lakói a legtöbb útlevelet Csehszlovákiába váltották ki. De már az előző év őszén is sokan vándoroltak ki Palesztinába és néhányan Egyiptomba. Iparosok, ipari munkások, mesteremberek sokan kértek útlevelet Franciaországba. 1924-ben még bányák és üzemek működtek a megye északi részén, sőt Borsod megyébe is sokan átjártak bányamunkára az egri és pétervásári járások agrár proletárjai, napszámosai közül. De a bányák bezárultak, leálltak az üzemek, szélnek eresztették a munkásokat. „1925-ben már mintegy százan mentek ki Heves megyéből Kanadába, többnyire az egri és pétervásárai járásokból, majdnem mindnyájan mezőgazdasági munkások. Az Egyesült Államok területére, mintegy 2000 Heves megyei kivándorolni akaró szegény ember jegyeztette elő magát." 41 2 A munkanélküliek egymás után fogták kezükbe a vándorbotot és indultak neki az ismeretlen földnek. Pedig ott is elég keserves élet fogadta. Erről az életről így énekelt egy ismeretlen költő: 141
