Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
tudták a községeket látogatni. Fuvar nincs. Ezzel ma számolni kell, s ezt megoldani sem lehet. A községek magukra vannak hagyatva, s a községek közegészségügyének kérdése az elöljáróságok ügybuzgalmától, jóakaratától és életrevalóságától, ezenkívül és különösen a körorvosok ügyszeretetének mértékétől függ. Érezzük e tekintetben is az átmeneti idők nehézségeinek a súlyát. A viszonyok különlegességénél fogva a felmerülő kérdések szabályszerű megoldása nincs módunkban.' 20 9 A lakosság tehát magára hagyatott, orvos sok községet hétről hétre sem látogat. így nem csoda, ha a kuruzslás újra kezd térthódítani, mert a lakosság úgy gyógyítja magát, ahogyan tudja. A körorvosok a községek ellátását gyakran elmulasztják. Emiatt több panasz is érkezett a megyei főorvoshoz, azonban intézkedése hatástalan maradt, még az alapvető fuvarköltség fedezetét sem tudta biztosítani. De mit is tehettek a körorvosok, amikor az egész megyében mindössze 18 körorvos működött. így egy-egy körorvosra közel 15 ezer fő ellátása hárult, ami az ellátottság hallatlan gyengeségét mutatja. Ha a megyében valamennyi orvost (tiszti, magán, kórházi) számításba veszünk, akkor is egy orvosra közel 6000 fő ellátása esik. Különösen a megye északi részének orvosi ellátása volt rendkívül mostoha. A szegényes települések nem vonzották az orvosokat, így magánorvos hiányában csak a körorvos látta el a betegeket. A szegény embereknél azonban ritka eset volt, ha orvost hívtak, mert fizetni nem tudtak, nem pedig azért — mint a hatóságok ezt vélték —, hogy a gyógyítástól idegenkedtek. 27 0 Nehezítette a betegek gyors gyógyítását, hogy gyógyszerért 15— 20 km-t kellett utazni, mivel a megyében összesen 51 gyógyszertár működött, 27 városban, 28 községben. Egy-egy gyógyszertár 5—6 község lakosságát látta el. Még így is jellemző, hogy a gyógyszertári forgalom rendkívül alacsony volt. 27 1 A szülésznőellátás volt a legkedvezőbb, hiszen szinte valamenynyi községben működött szülésznő, a nagyobb községekben több is. Mégis, a csecsemőhalandóság kétségbeejtő képet mutatott, hiszen elérte egy-egy évben a 27—28 ezreléket is. Az 1920-as évek elején négy kórház működött Heves megyében: Egerben 2, Gyöngyösön 1 és Pásztón 1. A felszereltségük rendkívül szegényes volt. A gyenge felszereltségen túl nehezítette a kórházi ellátást az is, hogy egy-egy községhez 50—60 km-es távolságra volt kórház. A nép nagy szegénysége miatt nem tudta igénybe venni. Az elmaradott szociális körülmények, kereseti viszonyok és rossz egészségügyi ellátás miatt gyakran szedte áldozatait a halál. A csecsemőhalálozáson kívül Heves megye legnagyobb ellensége a gümőkór volt. 100
