Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)
Hadiadó és háziadó 1772 előtt
bágyportákra nehezedő, illuzórius telekadózásról át kell térni a jobbágyok személyes fizetési képességéhez igazodó, reálisabb adóztatásra. Ezután tehát nem a jobbágyportákat kell adó alá összeírni, hanem magukat a jobbágyokat személyesen, továbbá állatállományukat, termésüket, jövedelmüket, eskü és vizsgálat alapján. A gabonatermést, ökröt, lovat, juhokat stb. előre megállapított kulcs szerint pénzértékre számították át s a pénzben meghatározott fizetési képesség arányában vetették ki az adót. 3 1696-ban, az országra kivetett kétmillió forintos hadiadó felosztási kulcsának megállapítására a megyék és királyi városok küldöttei Pozsonyban tanácskozásra gyűltek egybe. Itt megállapodtak abban, hogy tekintettel az ország egyes részeinek teherbíró képességében bekövetkezett változásokra, új adóösszeírás alapján kell a kétmilliós adót a megyék között felosztani. így jött létre az 1696. évi dikális összeírás, mely a régi adórendszernek csak kereteit tartotta meg azzal, hogy továbbra is 4 jobbágygazdaságot számított egy portára, érdemben viszont áttért a jobbágy jövedelem és vetésterület megadóztatására, mikor kimondotta, hogy az egy adóportát kitevő 4 jobbágygazdaság mindegyikét 120, összesen tehát 480 pozsonyi mérős vetésterülettel kell számítani. A községek mérőkben kifejezett, egész vetésterületét elosztották az előírásos 120 mérővel, a hányados adta a község adóportáinak számát, függetlenül attól, hogy a községben hány egész-, fél- vagy negyed telkes jobbágy lakott. Ha a község terheit az oda beszállásolt katonaság, legelőhiány, természeti csapás súlyosbította, akkor a portaszám csökkent, ha viszont többletjövedelem, malombevétel, kereskedés fokozta a lakók teherbíró képességét, akkor a portaszámot is emelték. Az 1696. évi portaösszeírás tehát annyiban hozott újat adókivetési rendszerünkbe, hogy a teherviselés alapjává legalább részben a jövedelmet, teherbíró képességet tette meg. 4 Az 1696. évi portaösszeírás végrehajtása után a jobbágyvagyon és -jövedelem adóztatásának koncepciója bevonult, majd meggyökerezett adórendszerünkben. A megyék a továbbiakban a portaszámuk szerint rájuk kivetett adót a községekre már a saját gyakorlatuk szerint összeírt dikák, rovások arányában osztották szét s ezek a rovásos összeírások 1696 óta Heves megyében is tükrözik a közteher elosztásának új szempontjait. 1698-ban például Heves és KülsőSzolnok törvényesen egyesített megyékben: 1 cLikát képezett: 1 adózó személy, 1 heverő ökör, 1 tehén, 1 ló; 2 jármos ökör, 2 igásökör, 2 tinó vagy csikó; 10 köböl bor, 10 juh, kecske; 7
