Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)
Az egységes adórendszer bevezetése 1772-ben
Heves megye közgyűlését, jobbágyos földesurait nyilván kellemetlen meglepetésként érte a „fundusok, telkek", vagyis földek, rétek, szőlők, házak megadóztatását kimondó, új rendelkezés. Vele szemben tehát addig, ameddig lehetett, a halogatás álláspontjára helyezkedtek. Ebbeli magatartásuk összhangban állt azon álláspontjukkal, melyet két évvel előbb, az úrbérrendezés előmunkálatai során, a jobbágyok használatába adandó telekföldek kérdésében nyilvánítottak. Akkor csak feleannyi földet akartak a jobbágytelkek részére juttatni, mint amennyit végül is az urbárium megállapított. Most pedig az úbéri földek egészének állami megadóztatása ellen ágaskodtak, míg végül is a helytartótanács 1774. július 4-én kiadott, 6. sz. rendeletében utasította őket, hogy a jövőben tartsáli kötelességüknek adó alá összeírni a jobbágy által használt, valamennyi szántóföldet, akár úrbériek, akár bérelt, akár más címen használt földek legyenek is, de ne csupán az adóévben bevetett nyomások területét adóztassák meg, hanem az ugarföldeket is. Az esetleges csalárd eltitkolások kiküszöbölése céljából az adó alá összeírt úrbériség mennyiségének egyeznie kell az urbárium megfelelő adataival. Össze kell továbbá írni valamennyi házat, mely után használója a földesúrnak cenzust, füstpénzt fizet. Ugyanakkor minősíteni is kell a házakat, három osztályba sorolva őket szilárdságuk, fekvésük, kiterjedésük, egyéb sajátosságaik alapján. A bérletek, árendák rovatába nem a várható és előre nem is látható pénzbevételt kell beírni, hanem a bérösszeget. A kézműves mesterséget és a kereskedőket jövedelmük alapján kell osztályba sorolni, az összeíró tabella rovatainak megfelelően. A közös haszonvételek sorában a legelőre járó nagyobb, illetve kisebb állatok számát, a fuvardíj rovatában a díjazott fuvarozásra felhasznált igásállatok számát, a kézinapszám rovatában a kézi munkára alkalmas, összes személyek számát, a tűzifa és nádlási haszonvétel rovatában az ilyen haszonvételt élvező, összes háztartások számát, az épületfahasználat rovatában az abban részesülő házak számát, a fakereskeclésből eredő haszonvételek (lignatio quaesturalis, kereskedelmi faizás) rovatában pedig a fafuvarozásra felhasznált igásállatok számát kell feltüntetni. 1 2 Az új adókivetési utasítás homályossága, a Heves megyei rendek részéről mutatott huzavona azt eredményezte, hogy az 1772—73. évi adókivetés még a megye régi gyakorlata szerint készült, az újat ekkor még csak kóstolgatták. Az 1773-74. évi adókivetést a helytartótanács ismételt sürgetésére, hibákkal telve ugyan, de már az új eljárás szerint végezték el, hibáit menet köziben kiigazították. E munkát a helytartótanács 1774. júliusában „üdvös"-nek ismerte el s felhívta őket, hogy az 1774—75. évi adókivetést az előző évihez hasonlóan, az új előírásnak megfelelően eszközöljék. 1 3 17
