Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)
Dokumentumok - III. Heves és Külső-Szolnok vármegyei települések protestáns közösségeinek néhány 18. századi forrása
I aminek gátat - persze a szociális helyzet őszinte és eredményes emelésének komoly törekvése mellett - csupán a moralitásra támaszkodó vallás vethet. Mikor a kommün utáni bírói tárgyalásokat figyelemmel kísértem, feltűnt nekem, hogy a magánvagyon és emberi élet ellen elkövetett terrorisztikus cselekedeteket túlnyomó részben a protestáns felekezetek valamelyikéhez tartozó egyének hajtották végre. Mi emellett a tény mellett az ország biztonsági szempontjából sem haladhatunk el behunyt szemmel. A gyöngyösi református egyház bizonyára keresi, és meg is találja saját körén belül a célra vezető eszközöket. Ugyanezt kell tennünk nekünk, gyöngyösi evangélikusoknak /lutheránusoknak/ is. Vallás, hit, templom a gyermekkorban annyira összeforrt fogalmak, hogy bajos azokat az átlagemberek számára, akik a vallás támaszaira elsősorban reászorulnak, egymástól elválasztani. A gyöngyösi evangélikusok nélkülözik a templomot, a kápolnát, mert a mostani helyzet, amidőn egyszerű teremben tartják vallási összejöveteleiket, a legelső időkre emlékeztet, amikor is - az üldöztetések miatt- csupán lopva elégíthették hitéleti szükségleteiket. De a református egyház vezetője számára sem kellemes megoldás a jelenlegi, amint azt több ízben megfigyelhetni alkalmam volt. Minthogy a református templom - bizonyos, előttem tiszteletben tartott elvi okoknál fogva - nem állhat az evangélikusok rendelkezésére, a további ellentétek, esetleges disszonanciák elkerülésére, mint egyedül egészséges megoldás, külön kápolna létesítése kínálkozik. Fentiektől eltekintve Gyöngyös város megint egy művészi kiképzésű középülettel gazdagodnék. Az építkezés maga, bármennyire szerény is lenne az: munkáskezeket foglalkoztatna. Hely bizonyára akadna és semmi kétségem nincs aziránt, hogy ilyet Gyöngyös város készséggel bocsátana rendelkezésünkre. De az egyéb igények sem látszanak teljesíthetetleneknek. Én itt az anyagi támogatás valamelyik módjára gondolok. Te, polgármester úr már bizonyítottad messzemenő lojalitásodat a római kath. egyház iránt. Ez nagyon nobilis és ildomos eljárás volt, részint, mint viszonzás, részint, mint bölcs mérlegelése az erőviszonyoknak, de gerinces, öntudatos embertől és én ennek becsüllek ismertségünk első idejétől kezdve, nem kívánhatja senki, hogy az álliberalizmus kedvéért elhanyagolja kötelezettségét saját egyházával, illetve ennek árnyalataival szemben. Legyen szabad téged arra kérhetni, hogy most már úgy gyöngyösi református, mint a zsenge és így támogatásra nagyon reászoruló evangélikus egyházra is szíveskedjél gyámolításodat kiterjeszteni. Miért ne lehetne Gyöngyös város ezeknek is protektora? Miért ne lehetne a római kath. Egyháznak nyújtott egyes kedvezmények áldásaiban az ottani református egyházat is részesíteni? Néhány sorral fentebb anyagi segélyezésünkről tettem említést. Ez lehetne építőanyag is, pl. annak egy része, ha t. i. felhasználható, ami a lebontásra kerülő városi épületek után visszamarad. Ez a módja a segítésnek külön kiadással nem járna s így- azt hiszem - könnyebben valósítható meg közgyűlés technikai vonatkozásban is. De ha ez a mód nem látszik alkalmasnak, és remélhető volna a készpénztámogatás, 195
