Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)
Dokumentumok - III. Heves és Külső-Szolnok vármegyei települések protestáns közösségeinek néhány 18. századi forrása
1 Imre) egy mérföldnyire, Tiszaderzs (Ders) fél mérföldecske, mindezen helységekben vagyon templomok és prédikátorjok, és az magok módjok szerint mindenütt vagyon exercitiumjok. Ad 6-tum: Nihil.600 Tertius testis nobilis Stephanus Szivák helveticae confessionis Abádiensis taxalista illmi dni L. B. Laurentii Ortzy annor, circiter 55. juratus, examinatus fassus est.601 Ad primum: Mármost semmi olyan messzesége nincsen egymástúl ezen deutrá- lis602 két helységnek, mivel úgy össze vannak kapcsolva, hogy kivált az idegen ember különböztetni, melyik légyen az egyik, melyik másik, nem tudná, hanem inkább egynek tartaná. Van mind a két helységben templom és prédikátor. Az abádi templomnak minéműsége avagy nagysága, szélességre mintegy hat öl, hosszúsága 12 öl, tapasztott sövénybűi álló, négy szegletű; a szalóki hasonló matériából, de különböztetik annyival, hogy ennek az eleje gömbölyű formára vagyon és kisebb, mivel a hosszassága csak mintegy öt ölnyi, a szélességi három. Ad 2-dum: Az abádi prédikátort Csete Mihálynak, a szalókit Kis Sámuelnek nevezik, érésére pedig a tanúnak voltak e következendő prédikátorok Abádon: az első volt Dávidházi, aki előtt úgy hallotta az eleitül, hogy nem volt prédikátor, hanem valami Bányai Miklós nevű levita könyörgött vélek, amint is akkori üdőben egy nádbúl csinált kunyhóban jártak isteni szolgálatra. Azután jött prédikátornak Makiári, ki két vagy három esztendeig volt, ezután Zsárnai János, kit Szalókrúl vittek által Abádra, és abádi prédikátor már lévén, Szalókra is szolgált, és 19 esztendeig volt prédikátorjok. Azután lett Szatmári, ki négy esztendeig, azután jött Pákosdi Pál két esztendeig, azután Cziglédi Pál négy esztendeig, Pápai János jött ezután, ki is 16 esztendeig volt. Ki után a már fent említett mostani Csete Mihály, ki most negyedik esztendeje, hogy itten van nálok. Mivel puszta voltát is jól tudja a tanú Szalóknak, megszállására jól emlékezik, úgy arra is, hogy legelsőbben megszállása ideiben jártak könyörgeni csak egy földházba, ahol Bányai nevezetű abádi mester könyörgött, általjárván hozzájok. Nem lévén pedig azon üdőben harangjok, felül a deszkát vervén a népet egybehítták, azután nádbúl csináltak ól forma templomot, és abban legelsőben szolgált nékiek egy levita, akit nevezni nem tud. Ezen levitát követte az első prédikátor enyedi nevezetű, ezután Pákozdi, öreg Pápai, Szatmári, Vásonyi, Tunyogi, Varsányi, Vásárhelyi, Fodor, de ezek közül ki, melyik, hány esztendeig avagy melyik a másika előtt lehetett rendszerint, nem tudja. Ezeket pedig a mostani Kis Sámuel követte, ki negyedik esztendeje már, hogy nálok vagyon, és mindezek közül Pákozdinál egyéb nem holt meg, kinek halála mintegy 18 esztendővel ennek előtte törtinhetett. Abádon pedig egy sem holt meg. Az abádi első prédikátorra csak úgy emlékezik, jut eszébe ugyan, 600 A hatodikra: semmi, (lat.) 601 A harmadik tanú nemes Szivák István református abádi lakos, méltóságos báró Orczy Lőrinc adózója, körülbelül 55 éves eskütétel után vallotta, (lat.) 602 deutrális: kérdéses 157
