Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)
Bevezető
BEVEZETŐ A 16. században a reformáció, sőt annak több irányzata is jelentős szerepet játszott Heves (és Külső-Szolnok) vármegye, a püspök-földesúr joghatósága alatt álló Eger, valamint a kiváltságlevéllel rendelkező Gyöngyös mezővárosok életében is. Szórványadatok birtokában ugyan nem lehet teljes képet adni elterjedéséről, de a Mohács utáni időszaktól az egri vár 1596-os bevételéig a reformáció mind a püspökség székhelyén, mind Gyöngyösön, illetve az egri völgyben, ezen a Felsőtárkánytól Eger városán, Nagytályán, Makiáron, Füzesabonyon keresztül Egerfarmosig húzódó területen is elterjedt. A protestantizmus a 16. század elején Egerben közel hét évtizeden keresztül hódított teret,1 majd a 19. század közepéig eltűnt, Gyöngyösön azonban dokumentálhatóan is folyamatosan jelen volt, és hívei szüntelenül próbálták jogaikat érvényesíteni a város életében. A megyében főleg a hódoltság alatt elnéptelenedett Tisza-menti területeken alakultak ki számottevő protestáns közösségek azokon a településeken, melyek a 17. század végétől lassan újra benépesültek. A reformáció korai korszakában a protestantizmus elterjedésében az egri vár játszott központi szerepet. Varkoch Tamás kapitányságától kezdve Rákóczi Zsigmondig, a protestáns várkapitányok korában az egri reformáció virágkorát élte, kivételt ez alól csak a Habsburg-párti, meggyőződéses katolikus Dobó István vezetése képez, amikor Egerben a katolikus egyház jogai helyreálltak. Itt fordították latin nyelvre és küldték meg az uralkodónak a szerveződő református egyház első jelentősebb írásos dokumentumát, a közjogi jelentőséggel nem, de egyháztörténeti súllyal mindenképp bíró Debrecen-Egervölgyi Hitvallást.2 A belháborúkkal és hitvitákkal fűtött időszak után a vár eleste, a török évszázados berendezkedése gátat vetett a reformáció egri kibontakozásának, az 1687-ben visszafoglalt városban pedig a több száz éves katolikus struktúra, párhuzamosan a barokk újjáépítéssel, a hitélet, a tudomány és az oktatás minden területén visszaszerzi pozícióit. Az 1695-ben Eger küldöttei és Fenessy György között létrejött egyezség nemcsak a város és a püspök közötti jogviszonyt szabályozta, hanem felekezeti és vallási ügyekben is rendelkezett. Kimondta, hogy eretnekek és zsidók megtelepedése a városban tilos, egri polgár pedig csak katolikus vallású lehet. Így a 18. század végén Egerben még nincs református gyülekezeti élet, mindössze az egri vármegyei börtönben rabosko- dók lelki gondozását látta el az önálló anyaegyházzá akkor váló makiári református egyházközség lelkésze. Az egri protestánsok lélekszáma a 18 ezres város lakosságának 1 A reformáció 16. századi egri elterjedéséről bővebben ld.: Nagy J.: Adalékok a XVI. századi egri reformációhoz; Szabó J. Gy.: Az egyház és a reformáció Egerben. 2 Ld.: Zoványi J.: A magyarországi protestantizmus I. 10
