Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Cseh Zita: „Dekadens" fedőnevű Állambiztonsági bizalmas nyomozás az egri Tanárképző Főiskolán a 80-as évek elején - esettanulmány

98 mas nyomozás vette kezdetét.

3 Az állambiztonsági akció várható volt, hiszen a főiskolások tettükkel két kiemelt állambiztonsági területet is érintettek, ahol - az akkori retorika szerint - a nyugati ellenséges fellazító politika miatt fokozott éberségre volt szükség: ez pedig az ifjúság és a kultúra területe volt. A célszemély Mészáros István II. évfolyamos földrajz-rajz szakos főiskolai hallgató volt, aki ugyan nem főszereplője, de aktív közreműködője volt a művészi akciónak, s ezzel - korábbi „bünlajstromát" megtetézve -, a helyi politikai rendőrség célkeresztjébe került. A Kádár-rendszer állambiztonsági munkája a '60-as évek második felétől - külés belpolitikai okokra visszavezethetően - lényeges átalakuláson ment keresztül. Ennek egyik fontos dokumentuma a Belügyminisztérium tevékenységével foglalkozó 1969. november 28-ai MSZMP KB határozat volt, amely kimondta, hogy az elkövetkezőkben az állambiztonsági munka fő hangsúlyát a tömegkapcsolatok fejlesztésére és a megelőzésre kell helyezni. A '70-es évek elején sorra születtek meg azok a belügyminiszteri titkos belső utasítások és parancsok, amelyek a társadalom különböző területeinek sajátos állambiztonsági feladataival

4, illetve a sajátos állambiztonsági eszközök, erők és módszerek alkalmazásával foglalkoztak. Mint ahogy Révész Béla kiváló tanulmányában rámutat: a korábbi represszívkriminalizáló jellegű állambiztonsági munkát fokozatosan felváltotta a preventív-operatív tevékenység. Az operatív úton végrehajtott megelőző és bomlasztó intézkedések politikailag értékesebbekké váltak, mint az előző időszakban alkalmazott differenciáltan megoldott adminisztratív megtorlások. E stratégiaváltás szerint az államellenes bűncselekmények tipikusan olyan magatartások, amelyek ellen a jogi eszközöket megelőzően sajátos állambiztonsági módszerekkel kell felvenni a harcot.

5 „ Ettől kezdve az állambiztonsági munka súlypontja a büntetést vagy intézkedést eredményező büntetőeljárás szabályozási kereteiből egy szublegális szintre helyeződött át. A jog alattiság' nem csupán eljárásjogilag értendő, vagyis hogy az 'alapos gyanú' hiánya miatt még a nyomozati szakba sem jut el az ügy ... Lényegesebb vonása azonban a szublegalitásnak a jogi normativitás teljes hiánya, amellyel a szabályozás teljes egészében - és éppen ezért ellenőrizhetetlenül - az állambiztonsági szervek önmagukra vonatkozóan alkotott, alacsony, belső és titkos parancsainak szintjére került. A bűncselekményre utaló tevékenység valószínűségének, tehát a gyanú legalacsonyabb szintjének kialakulása már indokolttá tehette a felderítő-szűrő kutatómunkát, az előzetes ellenőrzést, illetve a bizalmas nyomozás megkezdését. "

6 3 Az üggyel kapcsolatos operatív személyi dosszié jelzete: ÁBTL 3.1.5. 0-18475, terjedelme: 153 p. 4 Témánk szempontjából lényeges az 1970. szeptember 25-én kiadott 0022. számú belügyminiszteri parancs „a kulturális területen folyó ellenséges tevékenység elleni operatív munka feladataidról, valamint a belügyminiszter 016. számú 1973. július 4-ei utasítása „a BM állambiztonsági szerveinek az ifjúság védelmével kapcsolatos feladataidról. ÁBTL 4.2. Parancsgyüjtemény. 5 Erről részletesen lásd Révész Béla: Állambiztonság és pszichológia c. tanulmányát. Forrás: http://beszelo.c3.hu/cikkek/allambiztonsag-es-pszichologia. 6 Uo.